Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
A városban 22 óvoda működött, amelyből 2 üzemi. Az óvodák 90%-a tanácsi óvoda. A férőhelyek száma 1913, a férőhelyek 1970-től csaknem 600-al növekedtek. Ebből 114 a szükségférőhely. Az óvodás gyermekek száma 2045, az óvónők száma pedig 117, akik közül csak 10 működik képesítés nélkül. Az óvodák nagyon zsúfoltak, kihasználtságuk mind 100% felettinek mondható, 13-ban 120,1% feletti a kihasználtság aránya. 100 férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma 107, az egy óvónőre jutó gyermekeké pedig 18. Az óvodák tekintetében a város különösképp a 70-es évek elejétől próbálta nagy léptekkel behozni a lemaradást. Általános iskoláinak a száma 13 és 1 a gyakorló iskola. A bennük tanuló tanulók száma 6269, a tanerőké pedig 361, ezek 80,6%-a (291) nő. A pedagógusok közül 199 a tanár, egy a szakoktató, 159 a tanító és kettő tanít képesítés nélkül. Az egy nevelőre jutó tanulók száma 20,3. Az általános iskolák felső tagozatában nem szakosítottam 28 tanerő tanít. Tanerőhiány: 28. A szaktanári szükséglet és a meglevő állomány tekintetében a legnagyobb hiány a matematika—kémia (szükséglet 14, állomány 2) szakos, a magyar—orosz (21—16), a matematika—-fizika (21—-18), biológia— testnevelés (3—1), matematika—műszaki ismeretek (11—9), a műszaki ismeretek (8—6), a magyar—ének (5—4), s továbbá a testnevelés szakos (9— 8) tanárok tekintetében mutatkozik. A tantermek száma: 170. Az egy tanteremre jutó tanulók száma 36,8, a műhelytermek száma 19, a tornatermeké (hallatlanul kevés!) 7. A mulasztott órák száma 254 720 volt, az egy tanulóra jutó mulasztási órák száma 41,0. A bukott tanulók száma az adott iskolai esztendőben 87 volt, osztályzatlanul maradt 58. A város általános iskoláiban a rendkívüli tárgyakat tanuló csoportok száma 33 volt, a tanulóké pedig 579. A szakköri csoportok száma 115 volt, a tanulóké 1990. A gyakorlati foglalkozásban pedig 159 csoport vett részt. Az iskolák szociális és közművelődési kedvezményeiben részesült 1981 napközis tanuló és 85 tanulószobát használó tanuló. A tanulók közül a nyári úttörőtáborozáson 795, a nyári üdültetésben 683, a nyári országjárásban pedig 290 tanuló vett részt. Az általános iskolai oktatás problémái közül ezúttal is csak kettőt említünk. Az egyik az, hogy mindössze csak a város 3 iskolájában folyt 17 tanulócsoportban pedagógiai kísérlet, amely kevésnek bizonyul egy „felsőfokú központ” jellegű városban. De igen szerényen és szegényesen vannak felszerelve a város általános iskoláiban az ifjúsági és a nevelői könyvtárak is, amelyekben mindössze csak 47 405 könyvtári kötet található. A tanulók részére kikölcsönzött kötetek száma mindössze 20 597 volt. A könyvtárak 3330 kötettel gyarapodtak, 67 732 Ft-nyi értékben. Ezek a számok önmagukért beszélnek, bennük az egy tanulóra és az egy nevelőre mindössze csak 7,2 kötet (hallatlanul kevés könyv!) jut. Egyetlen egy általános iskolai könyvtáros sincs a városban, holott már hétben kellene függetlenített könyvtárnoknak lennie! Sőt, csak egyetlen olyan általános iskolája van a városnak: a Petőfi utcai, amelyben — egyetlen — 2000 kötetes ifjúsági könyvtár található. A felszabadulás utáni esztendőkben jelentős változások történtek a város 3 legrégibb középiskolájában, így a Somssich Pál Gimnázium életében is. Az 1948/49-es iskolai esztendőtől — a tanári kar javaslatára — a 91
