Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

A dualizmus rendszerének viszonylagos liberalizmusa lehetővé tette, hogy a középosztály egyes haladó csoportjai a századforduló után kiépíthessék a polgári radikalizmus vékony, de jelentős szellemi energiákat is koncentráló csoportjait és szervezeteit, amelyeknek a tevékenysége nemcsak a kulturális életre, hanem a munkásmozgalom kereteire is erős hatású volt. A századforduló kulturális programjában — így nemcsak a szocialista munkásművelődés játszott jelentős szerepet — mint láttuk — a szakszervezetek és a szociáldemokrata párt keretein belül: a munkásotthonok, a munkástanfolyamok, a munkáskönyvtár, a munkásdalárda, a munkásszínjátszás, a munkásgimnázium és a munkászeneiskola intézményein keresztül, hanem a polgári radikalizmus közművelődési elvei és nézetei is a Galilei-körök, a szabadkőműves páholyok és a liberális polgárság haladó értelmiségi csoportjai által alapított egyesületek keretei között.

Aligha kerülhetjük így ki korszakunkban a városban az 1902-ben megalakult Berzsenyi szabadkőműves páholynak a kulturális elmaradottság felszámolása érdekében kifejtett tevékenységében, amelyet a polgári radikalizmus és a szociáldemokrácia is jelentősen támogatott, nagyon sok radikális és haladó gondolat is érvényesült. A polgári és a liberális értelmiség köreiből kikerülő tagságnak 1903-ban megjelent munkaterveJ05 mindenekelőtt 1. a kulturális intézmények fejlesztését, erősítését és pótlását, 2. egy művelt és független sajtóorgánum megteremtését, 3. egy ifjúsági egylet és szabad lyceum alapítását, 4. egy polgári fiúiskola és felsőkereskedelmi létrehozását, 5. egy ipari szakiskola felállítását, 6. a me- megye könyvtárának hozzáférhetőbbé és használhatóbbá tételét („ .. . Somogybán még az ősök által létesített nagy könyvtár is úgyszólván nyugalomba van helyezve... ”), 7. a megye monográfiájának helyi erőkkel való megíratását, 10. a kőszínház építését, 11. a képzőművészeti alkotások támogatását és propagálását, végül 12. egy zene- és dalegylet alapítását tűzte célul maga elé a városban, általuk vélte behozhatónak a gazdasági haladással szembeni kulturális lemaradását a megyeszékhelynek.

A város közművelődési programját jól és élesen látó páholynak jelentős szerepe volt a Dél-Dunántúlom, miután a megyén kívül még pécsi, zágrábi és dombóvári tagjai is voltak.101' A progresszív elveket is valló, titkos társaságnak 1906-ban 39 tagja volt, 1911-ben 50, s az utolsó évtizedben pedig 73, amelyből 18 volt kaposvári lakos (6 ügyvéd, 3 tanár, 2—2 orvos, tanító, mérnök, kereskedő és 1 hivatalnok). A páholy szentélye a Fő utca 6. szám alatt volt.

A jelentős kulturális tevékenységet is kifejtő társaságban a közművelődési bizottság volt a legaktívabb, munkájában különösképp a Szabad Lyceum és a Munkás Gimnázium munkástanulói részére szervezett felolvasások tartása; majd a klerikalizmus és a párbaj elleni harc, a polgári fiú- és a felsőkereskedelmi iskola alapítása, a népkönyvtárak, valamint a zeneegyesület és az irodalmi társaság támogatásában, ösztöndíjak biztosításában, valamint a múzeumegyesület életrehívásán való fáradozásuk volt jelentősnek mondható a város művelődésében. Tagjai közül különösképp Müller Nándor, Fekete Gyula, Goitein Gábor ügyvédek, Endrei Ákos, Mi- halik Gyula, Vajthó Jenő tanárok, valamint Csurgó Jenő orvos fejtettek ki jelentős tevékenységet.

60