Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
főn a tenor, szerdán a basszus szólam, pénteken pedig az összkari próbák voltak. Az első nyilvános hangversenyt a városban 1866. ápr. 1-én tartotta a dalárda, ápr. 28-án már a megyeházán rendezett hangverseny dobogóján állt az énekkar és a zajos tapsok által jutalmazott számok közül Erkel Ferenc Bordala aratta a legnagyobb sikert. Az énekkar évről évre — rendszerint ősszel — önálló hangverseny keretében mutatta be a műsorát. A jótékony célú hangversenyek — mindannyiszor — tánccal egybekötött dalestélyek is voltak, amelyeket rendszerint a Korona vendéglő nagytermében rendeztek. A dalárda 1866. aug. 28-i műsorán az alábbi művek szerepeltek: Dalra barátaim, Itt a tavasz, Zöld vetés közt, Vadász-polka és a Szittya vitézek. * * * Nem véletlenül voltak jelentős hagyományai a műkedvelő színjátszásnak is a városban. Már jóval a szabadságharc előtt is megfordultak a teát- risták a város falai között, a polgári kor kezdetétől azonban rendszeresen keresték fel a várost a jeles színi- és színészigazgatók, akiknek a sorában 1851 és 1895 között: Szuper Károly, Szőlőssi Mihály, Dráguss Károly, Bényei István, Miklóssy Gyula, Szathmáry Károly, Kocsisovszky Jusztin, Károlyi Lajos, Bokody Antal, Gerő Jakab, Völgyi Gyula, Gerőfy Andor, Csóka Sándor, Jakab Lajos, Aradi Gerő, Somogyi Károly stb. neveivel találkozhattunk. A színjátszók is igen nagy hasznát vették a dalárdának. 1878. márc. 27-én A falu rosszában énekelt a kórus a megyeházán Blaha Lujzával egy színpadon. Az előadás előtt az énekkar tagjai nagy izgalommal szépítget- ték, kozmetikázták magukat. Gruber János egykori tudósítása szerint a férfikar tagjai „a nagy sietségben a számukra odakészített cinóberrel olyan rézvörösre kenték az arcaikat, hogy a kannibálok mellettük liliomarcú Vesta-szüzekké halványodtak.” A kórus produkciója — Blaháné nyilatkozata szerint — „túltett” a Népszínház énekkarán. A város műkedvelő együttesének és dalárdájának a meghívására többször lépett fel a megyeszékhely alkalmi színpadán Egressy Gábor és Prielle Kornélia 1863-ban, Szigligeti Ede pedig 1866-ban, Jászai Mari 1910- ben, hol a megyeháza nagytermében, hol pedig — főképp 1876-tól — a Szarvas-kerti arénában, színkörben. A műkedvelő előadások „éltető lelke” Tar Csatár, a hajdan volt színész, az 1871-ben felállított első óvoda vezetője. * * í Ezek az esztendők voltak a dajkálói a városban az Eötvös-féle — a népoktatási törvény előkészítését szolgáló — Népnevelési Egyletnek is, amely éppen akkor alakult meg a városban: 1868. márc. 1-én — Komesz György esperes elnökletével —, amikor a megyei népnevelési egylet is alakuló tanácskozását tartotta az alispán „kormánya” alatt. A városi egylet a katolikus egyház erős befolyása következtében — hamarosan fel is oszlott, majd a felekezeti érdekek kizárása után — május 24-én — alakult újjá Fatér János ügyvéd elnöklete és Roboz István szerkesztő jegyzősé- ge alatt. Az új egyletnek Eötvös is bizalmát adva támogatását ígérte s an58
