Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

III. Dunántúl művelődéstörténetéből - 1. Középiskola és középfokú oktatása Dunántúlon a XVIII-XIX. században - különös tekintettel Somogyra

ba. (Főtanácsadója, Exner is ugyanezt tette!) Eötvös minisztériumából még a katolikus egyházi osztály vezetőjét: Korizmits Antal apátkanonokot sem, helyette Simor Jánost, a későbbi hercegprímást hívta meg a katolikus vallásügyek referálására, amikor pedig 1857-iben Simor győri püspök lett — magyar jelöltje sem lévén — a bécsi udvar egyik plébánosát nevezte ki erre a posztra.

Thun 1948. október 9-én már át is adta Geringerhez intézett rendeletét, amelyben a magyarországi közoktatásügy osztrák mintára történő átszervezésére adott alap éltveket, amelyeket Franz Exner, a Bécsbe hívott prágai és Hermann Bonitz berlini egyetemi tanárok dolgoztaik ki a számára: „Entwurf der Grundzüge des öffentlichen Uniterrichtwesens in Österreich” címmel. Ebben — a két Ratio örökébe lépő „harmadikban” — kerültek kiadásra bazíai közoktatásügyünk ideiglenes átszervezésiének az alapelvei valamennyi oktatási intézményre: az elemi vagy néptianodákra csakúgy, mint a közép- és a főtanodákra.

* * *

Hazai neveléstörténetünkben a kapitalizmus új korszakát nyitó Entwurf nemcsak korszerű elvei következtében vált sorsdöntőén jelentőssé, hanem azért is, mivel éppen azokkal az iskolákkal szemben vetette fel a lét és a nemlét kérdését, amelyek a maguk erejéből — anyagiak híján — alig tudtak volna megfelelni a tanügyi rendelet előírásainak. Nyilván ezért jelentették az Entwurf követelményrendszeréhen, különösképp a reáliákra való előírások — a szaktanárhiány következtében — a legnagyobb nehézséget.

Mindezzel már a rendelet bevezetőjében is tisztában voltak a szabályzat készítői, ezért számoltak a lépcsőzetes bevezetés lehetőségiével. A rendelet alkotói azt is érezhették, hogy a végrehajtás során különösképpen majd a jelentős anyagi vonzatok miatt nem válnak népszerűvé a kisebb mezővárosok iskolái — miután ezeknek az iskoláknak a javarésze a szerényebb vagyonú egyházi köztasterületek fennhatósága alatt működött — nem állnak majd rendelkezésre a kívánt anyagi eszközök.

Az Entwurf bevezető szavai alapvető megállapításiként szögezték le, hogy „ ... mancherlei Umstände haben die Absicht, und dem Schuljahre 1849—1850 eine durchgreifende Reform der Gymnasien ins Leben zu rufen . . . ,„ amelynek a küszöbén — átmenetileg — csak ideiglenes rendszabályokat óhajtanak a tanügy irányítói bevezetni, ámde korántsem azzal a céllal, hogy azok a gimnáziumokat — páncélruhaként — változatlan és merev formák közé szorítsák, hanem hogy azok az iskolák életét keresztüljárva, az intézményekkel együtt fejlődjenek és velük együtt alakuljanak.38 („Es kann nicht die Absicht sein, den Gymnasien eine Organisation zu geben, welche sie wie ein metallenes Kleid ausserlich umschliesist und in umverändliehen Formen fesithält: vielmehr muss sie in das Leben dieser Institute eindringen, mit ihnen wachsen und sich gestalten.”)

A szabályzat szerzői azt is leszögezték, hogy a reformok végrehajtása során támaszkodni kívánnak a tapasztalt tanerők elméleti és gyakorlati ismereteire, különösképp azokon a területeken, amelyeken amúgyis te302