Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 9. A szocialista somogyi levéltárügy évtizedeiből (1950-1982)

nie. E szerzők legtöbb esetben megyén kívüli forrásanyagra támaszkodva készítik el tanulmányaikat, nem egy esetben ilyen jellegű források közzétételére vállalkoznak. Sok olyan ismert, vagy éppen a tanulmányírás keretében felkutatott somogyi vonatkozású dokumentum feldolgozására kerül így sor, amelyet — csak megyei kutatóikra számítva — esetleg csak évek, vagy évtizedek múlva lehetett volna tervbevenni. Somogy történetének feltárása az évkönyv révén ilyen vonatkozásban — bátran mondhatjuk — országos üggyé is vált. Ugyanez a jól megválasztott szerzői gárda hiztosítja a tematika gazdagságát, amit a kötetek méltatásaként szintén meg kell említenem. Amikor az egyik megyei tanács elhatározta, hogy gondoskodni fog helytörténeti szöveggyűjtemény kiadásáról, a Somogy megyei kötetet jelölte meg mintaként. A Levéltári Igazgatóság adandó alkalommal bátran ajánlhatja más levéltáraknak a ,,Somogy megye múltjából” köteteit is.”7

Az évkönyv vita nagyraértékelte a levéltárra, mint helytörténeti bázisra épülő kutatógárda (team) kinevelését és az intézmény tudomány- szervező munkáját. Jelentőségéről Benda Kálmán8 — egyebek között — a következőket mondotta a vitaülésen: „Azt mondhatjuk, hogy az utolsó egy-másfél évtizedben helytörténetírásunk a falvak, a városok és megyék, kisebb történelmi egységek múltjának a feltárásával foglalkozó tudomány új utakra lépett. Ennek egyik jellegzetes példája a „Somogy megye múltjából” címet viselő 1970—1974 között öt kötetben megjelent évkönyvsorozat, amelynek megvitatására és értékelésére itt ma összegyűltünk.

Ha ennek a folyóiratnak a jellegét nézzük, először is azt kell leszögeznünk, hogy tudományos kiadvány. Tudományos kiadvány, amely feladatául tűzte ki, hogy kutatásokat végezzen és azok eredményeit publikálja Somogy megye történetének, települési múltjának, lakosságának, a megye múltbeli életének a jobb megismerésére. Ezekből az évkönyvekből a tudomány szól elsősorban azokhoz, akik maguk is a tudomány művelői, de széles körben is mindazokhoz, akiket érdekel saját közösségüknek, saját szűkebb hazájuknak a múltja. És azt mondhatjuk, hogy ez mind többeket érdekel ebben az országban. Mind többen ébrednek rá, hogy a ma problémáit nem értheti meg az, aki nem tudja, hogy honnan és milyen úton érkeztünk meg a mába. Mind többen vannak tisztában azzal, hogy a jövőt nem tudja helyesen építeni az, aki nem látja, hogy mik azok a pozitív és negatív dolgok, amelyeket akarva, akaratlanul hurcolunk magunkkal a múltból a mán keresztül, néha egészen a messzi jövendőkbe. Ma már az ilyen évkönyvek olvasótábora sokkal nagyobb, mint régen volt egy-egy megyei monográfiáé és külön érdemeként említem, hogy a régi, csak szűk körben szólni akaró, nem egyszer tolvaj-nyelvet használó megyei, városi és egyéb helytörténeti monográfiákkal ellentétben, a Somogy megye múltjából sorozat nemcsak a beavatott szakmabeliekhez, hanem minden művelt érdeklődőhöz szól és a cikkek témáját és stílusát ehhez igazítja.”

A levéltár tudományos kiadványai igen jelentős kézikönyvekként tesznek szolgálatot mind az iskolai oktatásban, mind pedig a helytörténeti, honismereti szakkörök tevékenységében. E kiadványok a decentra277