Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
got tartalmazó, nyilvános könyvtára. Ez a gyűjtemény fejlődésében a húszas évek alatt megállt. Csonka anyagát pompásan egészítené ki a volt Dunántúli Bank, illetve az ezt magába olvasztó és jelenleg a Pénzintézeti Központ vezetése alatt felszámoló Dél-dunántúli Bank könyvtára. A bariknak egész természetesen nem szívügye a könyvtár fenntartása, s attól méltányos anyagi ellenszolgáltatás fejében szívesen megszabadulna. Őszinte elégtétellel értesültem arról, hogy Alispán Elvtáns felismervén a megyei és a bankkönyvtár szerves összekapcsolásában rejlő nagy, kulturális lehetőségeket, s azt, hogy az ekképp egyesített könyvtár megfelelő revízió után alapja lehetne Somogy megye és Kaposvár város értelmisége kutatási céljait szolgáló tudományos könyvtárnak, hajlandó a vármegye tulajdonába átvenni a volt Dunántúli Bank könyvtárát. Legyen szabad egyúttal, mint a magyar könyvtárügyet irányító hivatal jelenlegi vezetőjének köszönetemet kifejezni azért is, hogy Alispán elvtárs ígéretet tett a jelentőségében megnövekvő könyvtár méltó elhelyezésére. Kiküldötteim szerint legmegfelelőbbnek az a megoldás látszanék, hogy a körzeti népikönyvtár átköltöziködnák a baníkfiók I. emeletén felszabaduló helyiségekbe, a körzeti könyvtár által kiürítendő szobákat a vármegyei múzeum kapná meg, míg a megye könyvtára talán a múzeum tulajdonában lévő Bajcsy-Zsilinszky úti dr. Fekete Gyula-féle házban találhatna otthonra. A dolgok ilyetén elrendezésével Somogy vármegye komoly tudományos központot építhetne ki, amelynek keretén belül három meglevő intézménye sem akadályozná egymást fejlődésében, elhelyezésében, illetve terjeszkedésében. Alispán Elvtárssal egyidejűleg a könyvtárvizsgálat eredményéről s a felmerült tervekről értesítettem az Országos Takarékpénztár N. V.-t is, kérve, hogy a továbbiak elintézése végett lépjen érintkezésibe Somogy vármegye vezetőségével. Budapest, 1949. november 17-én. (Csömör Magda) s. k. az Országos Könyvtári Központ ideiglenes vezetője.”51’ A legfőbb könyvtári hatóság kedvező helyszíni terepszemléje után a megye — továbbra is — kitartóan fáradozott könyvtára megalapozásán. 1950. január 25-én beadvánnyal fordult a Tudományos Akadémia elnökségéhez, amelyet szó szerint ideiktatunk: „Somogy vármegye székhelyének: Kaposvárnak semminemű kulturális intézménye nem volt és a jelenben sincs, amelyik a közművelődést és a tudományos munkát elősegítené. Kaposvár történelme folyamán sohasem tudott kultúrgócponttá válni. A „virágos Kaposvár” külsejében adott csak életjelet magáról, és benső, szellemi értékkel kevésbé dicsekedhetett. Volt ugyan néhány középiskolája, amelyek egyenként rendelkeztek párezer kötetes ifjúsági és szakkönyvtárral, de a város közönsége és a tudományos kutatók részére semmiféle lehetőség nem állt rendelkezésre. A nagybirtok és dzsentrik megyéjének központjában az akkori uralkodó osztálynak erre . 'semmi szüksége nem volt. Ezt az évszázados mulasztást szeretnénk felszámolni. Azokat a kezdeti lépéseket, amelyek erőnkből telnek, megtettük. Vármegyénknek van 256
