Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

Ezeken kívül könyvtárakat tartottak fenn még a városban a Széche­nyi Társasékor, a Demokrata Kör, az Erzsébet Egyesület, az Iparos Ifjú­ság Önképzőköre (alapítási éve 1880), az Ipartestület, a Kereskedők Egye­sülete, a Somogy megyei Gazdasági Egyesület, az Alsódunántúli Mezőgaz­dasági Kamara, a Kórház, különböző iskolák igazgatóságai, felekezetek egyházközségei (a „Nagy Boldogasszonyról” elnevezett római katholikus egyházközségnek kb. 1800 kötet állománya volt), pártok, jobboldali egye­sületek (pl. levente-, cserkész- és bajtársi egyesületek, vitézi székház stb.)/,r> * * * A megyeszékhelyi könyvtárak között a legjelentősebb, a legértékesebb és legkorszerűbb állománnyal a Dunántúli Bank Rt. rendelkezett. A könyv­tár alapítása dr. Matolcsy Sándor vezérigazgató javaslatára 1943. július 13-án történt. Az igazgatósági ülés 20—25 ezer pengőt szavazott meg a pénzintézeti könyvtár felállítására. Jóllehet a hivatalos ada.tfeljegyzések 1943-a.t tüntették fel a könyvtár alapítási esztendejéül, tudomásunk van arról, hogy a város életében jelentős kulturális tevékenységet kifejtő bankigazgató már a harmincas évek második felében megkezdette könyv­táralapozó munkásságát. Az elismerésre méltó kulturális tett jelentőségét annál figyelemre méltóbbnak kell tartanunk, miután az — pénzintézeti vonalon — országszerte szokatlan és — szinte — egyedülálló kezdemé­nyezés volt. A könyvvásárlásokat a banktisztivselők jóléti és nyugdíj alapjának terhére eszközölték. Anyagának összeállítását dr. Gombás Gyula minisz­teri titkár-szakértőre bízták, munkájáért 500 pengős tiszteletdíjat ajánlva fel neki/'6 Gombás terveit egy helybeli szakemberrel — minden valószínű­ség szerint: dr. Biczó Ferenc leánygimnáziumi tanárral — vizsgáltatták felül, aki a könyvtárszabályzatot és szakkatalógus tervezetet elfogadható­nak találta/'7 Az igazgatóság a könyvtár felügyeletével dr. Biczó Ferencet bízta meg (évi 200 P tiszteletdíjjal) és elhatározta, hogy a könyvtáron belül „Somo­gyi könyvtár” címen tájgyűjteményt létesít, amelybe kizárólag csak So- mogyra vonatkozó műveket sorolnak be/*8 Olvasótermébe ízléses bútorza­tot készítettek s a könyvekbe Soós István festőművésszel terveztettek ex libriseiket, amelyek a halomba rakott könyvök tetején álló géniuszt ábrá­zolók.49 1944. júliusában nyilvános kölcsönkönyvtárrá szerette volna az igaz­gatóság szervezni a könyvtárat azzal a céllal, hogy a város és a vármegye kulturális szükségleteinek kielégítésében tevékeny szerepet tölthessen be. Olvasótermét díjtalanul bocsátotta az olvasók rendelkezésére. A kölcsön­zőknek azonban jelentős sommát: 200 pengő betétet kellett befizetniük.50 A könyvtár értékes könyvállománnyal gyarapodott 1945 tavaszán. Megvásárolták a nagyműveltségű leánygimnáziumd tanár: Biczó Ferenc halála után 3800 kötetből álló gyűjteményét 70 000 pengőért. A művelt irodalomtanár könyvtári állományának átválogatása után kb. 3—400 kö­tetből állították össze a nevéről elnevezett emlékkönyvtárat, részben az egykorú kiadású irodalmi sorozatokból, részben a nevére dedikált müvek­249

Next

/
Thumbnails
Contents