Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

A kaposvári gimnázium tanulói (1813—1850):

Növekedés

Évszám

Tanulólétszám

1812/13 = 100%

1812/13.

71

100,0" 0

1813/14.

69

97,1" o

1819/20.

138

194.3" o

1823/24.

146

2o5,6" o

1829/30.

205

288,7%

1833/34.

178

250,7%

1839/40.

135

190,1" o

1843/44.

121

170,4%

1848/49.

96

135,2%

A táblázat 1830-ban mutatta a legnagyobb tanulói létszámot. Ettől kezdve nagyjából ugyanolyan mértékű a tanulók számának — általunk még nem ismert okokból bekövetkezett — csökkenése, mint az alapítás utáni két évtized létszámnövekedésének az aránya.

Ha a gimnáziumban folyó oktatás és nevelés eredményeire is figyelünk, akkor megállapíthatjuk, hogy az 1812/13—1848/49. közötti iskolai esztendőkben 5125 volt a beiratkozott tanulók száma, a vizsgát tett tanulóké pedig 4721. A két szám egybevetése a vizsgát tett tanulók 92%-os arányát tárta elénk. Ezek az arányok — bár a tanulók abszolút száma ezerrel megnövekedett — voltak jellemzőek a gimnázium második félszázadában is.

Az 1812/13-tól kezdődő és az 1848/49-ig terjedő időszakban a tanulók vallási megoszlása szerint 4741 (95,1%) volt a római katolikus diákok száma, amelyet sorrendben a 90 főt kitevő izraelita (1,8%) és a 85 református tanuló követett (1,7%). (Táblázat — lásd a következő oldalon.)

Az adott iskolai esztendőkben a 121 tanulóból 43 volt az iparos tanuló (35,5%), jóval több az értelmiségi gyermek: 67 (55,3%), míg nemes tanuló csak 11 (0,9%) ült az iskola padjaiban, bizonyítván, hogy a megye nemessége nagyrészt még megyénkívüli középiskolákban taníttatta gyermekét.

Az iskola életében — örökítette meg az intézmény könyvtárában elhelyezett és őrzött kéziratában a hajdani történelemtanár: Németh Ignác — „1848. március 15-ig békésen és reménytelivé folytak le éveink, midőn ezen évnek Európát megrendítő, fölfoghatatlan nagy lelke” ... „következtében megrendült Európaszerte minden tanintézet, vagy enyészetnek, vagy szükségképi átalakulásnak nézett elé.” Eötvös, az új kultuszminiszter megszüntette az iskolákban a „számszerinti” osztályzást, új igazgató került az iskola élére, a tanítás „az országos nagyszerű mozgalmak közepette is” folyt az épület falai között, mígnem az épület a szabadságharc leverése után katonai kórház céljait szolgálta s a tanároknak pedig ez idő alatt új esküszöveget kellett aláírniok és elmondaniok az új uralkodó szolgálatában.

23