Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 6. A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai

A déli parti művelődésügynek és kulturális ellátottságnak jellemző adataiként említhetjük a két gimnáziumot, (Fonyód, Siófok), a két szakközépiskolát (Boglár és Siófok) és a három szakmunkásképző technikumot (Fonyód és Siófok). A közművelődés adatai között — 1970-ben — a déli parton 86 (9 hangverseny, 3 vígjáték, 48 esztrádműsor, 10 bábszínház, 16 egyéb) rendezvényt tudtunk regisztrálni 62 871 látogatóval. Három déli parti múzeumának (Szárszó, Szemes, Siófok) 29 452 látogatója volt.

Az üdülőterület kulturális ellátottságához az üdülőházaknak könyvtárral, televízióval és rádióval való felszereltsége is hozzátartozik, e tekintetben azonban még jelentős tennivalók maradták hátra napjainkban is. A kulturális szórakoztatás és ellátottság tekintetében is még sóik a tennivaló — a jelenlegi színvonal csak részben tud, vagy talán még részben sem — a kívánalmaknak megfelelni.

Az említetteken kívül a kulturális fejlődés néhány szocialista-kori adatát még feljegyeztük az újra várossá vált Siófokon, a Balaton „fővárosában”, amelyben 6 óvoda (2 új óvoda épülőben) 701 gyermekkel és 43 óvónővel működik. Az óvónők közül 25 felsőfokú, 15 középfokú végzettségű és csak 3 a képesítés nélküli. Négy általános iskolájában évfolyamonként 3—3 osztály tanul 55 osztályteremben, 117 tanerővel. (Ebből 61 a tanár és 56 a tanító, közülük 96 a nő!) A város 3 általános iskolájában már szakrendszerű oktatás folyik, amelyekben a szaktanárok által leadott órák száma: 93,9%. Az iskolák tanulóinak a száma 1975, a szakköröké pedig 27.

Egyéb iskolái közül 1975-ben Állami Zeneiskoláját (10 tanárával és 207 növendékével), gimnáziumát (32 tanárával és 504 tanulójával), ipari szakmunkásképző iskoláját (40 tanárával, ébből 16 szakoktatójával és 480 tanulójával) és kereskedelmi szakmunkás iskoláját (9 tanárával, 6 szakoktatójával, 4 gyakorlatvezetőjével és 364 tanulójával) említhetjük, noha ezek az iskolák a fürdőidény alatt nyáron zárva vannak — aligha azonban azqik épületei és felszerelései, amelyeknek hasznosítása igen sokrétű volt a megyében. Így szerepük a fürdőkultúra szintjének az emelkedésében, annak kiszolgálásában, a művelődiés tartalmi és formai elemeinek a kialakításában betöltött közvetett és közvetlen hatásmechanizmusok következtében — alig tagadható. Közművelődési intézményeire mindez hatványozottan vonatkozik még.

Közművelődési intézményei közül a Dél-balatoni Művelődési Központot és Könyvtárat, a Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeumot (1 részfoglalkozású alkalmazottal) és a Kálmán Imre emlékszobát (1 időszakos alkalmazottal) említhetjük. Művelődési központjában az elmúlt esztendőben 83 színiházi előadás, 15 kiállítás és 6 konferencia (kongresszus) zajlott le, szakköreinek a száma pedig 24 volt. Az intézményben 21 szakalkalmazott és 11 könyvtári alkalmazott dolgozik. Könyvtárában 43 097 kötet állományból 66 778 kötetet kölcsönöztek, a beiratkozott olvasók száma 3271 volt, az egy olvasóra jutó könyvkölcsönzés pedig 20 kötet.

A kulturális ágazat indirekt paraméterei között kell a városban még számontartani a 159,2 kilométeres vízhálózatot (az 5-ik ötéves tervben 14,2 kilométerrel növelik), a 37,8 kilométer csatornahálózatot (az 5-ik ötéves tervben 20 kilométerrel növelik), a 12,5 kilométeres gázhálózatot (ugyanezen tervidőszakban 5,2 kilométerrel növelik), a 223,3 km-es vil220