Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 6. A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai

az alkalmi gyümölcs- és szőlő-, kertészeti- és virág-, bélyeg- és népművé­szeti, valamint konyhaművészeti és kutyakiáilításökon kívül. E sportesemény ék a politika szolgálatában is jelentős szerepet ját­szottak. Ilyenek voltak az ellenforradalmi szervezetek összejövetelei, kö­zöttük is a megyeszékhely „kikötőjében”: Fonyódon már 1922-ben az ir­redentizmus szolgálatában vendégül fogadott oxfordi diákok látogatása, amelyet a Magyar Nemzeti Szövetség Somogy megyei Köre hívott meg, s amelynek sikeréről és eredményességéről a Somogyi Újság 1922. július 27-i száma erősen remélte, hogy „nyaraló szép hölgyeink bájos mosolya, a Ba­laton hűs habja, környékének tüzes bora és a szívből jövő igaz magyaros vendégszeretet feledhetetlenné fogja tenni az angol ifjak részére a kis kirándulást”. De jelentősek voltak a déli parton — főképp Fonyódon — megrende­zett cserkésztalálkozók is és igen hangzatosak a kormánylátogatta leilei balillák találkozója 1932-ben és az 1944 júliusában rendezett levente hadi­játékok (számháború). Siófokon a háborús eseményék következtében az 1944. szeptember 6—10-ére tervezett balatoni sporthetet már nem tudták megrendezni. A Tó körüli sportélet összefogására az üdülőhelyek ifjúságát egy sporttáborba egyesíteni ákaró törekvés 1939-ben tető alá hozta a Balatoni Sportklubot, Balatonföldvár székhellyel. * * * Az üdülőkultúra sajátos problémáival és feladataival elsősorban min­denhol — a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok alapján mű­ködő — fürdőegyesületek foglalkoztak. Az üdülőhelyi telek- és villatulaj- dono'sok érdekeinek képviseletében ezek az egyesületek fáradoztak első- renden az üdülőhelyek kulturális, egészségügyi és fürdőügyi viszonyainak az ápolásán, erősítésén és fejlesztésén. De a Balatonükultusz érdekében a társadalom összetartását és összefogását is szorgalmazták, gondoskodtak az üdülők kényelméről, szórakozásáról és a balatoni sportélet fejlesztése érdekében is sokat fáradoztak. Az egyesület tagjai jogi személyek is lehették és olyan teljes jogú állampolgárok, akik az üdülőhely területén ingatlannal bírtak és az üdü­lőhely feljesztése terén érdemeket szereztek. Az üdülőegyesület legfőbb szerve a közgyűlés volt, amelyen a tagok 1/3-ának kellett jelen lenni ahhoz, hogy határozatképes legyen. A közgyű­lés 6 tagból álló intéző bizottságot választott évenként, amely az igazgató­val az élen intézte az egyesület összes ügyeit és ugyancsak a közgyűlés választatta a 12 tagból álló választmányt is. Amikor a választmány az 1929. évi XVI. te. alapján üdülőhelyi-bizott­sági hatáskörrel ruházódott fel, akkor a választmány üdülőorvossal, ható­sági orvossal, s a megyei és a községi hatóságok egy-egy képviselőjével kiegészítette magát. E bizottság a hatósági biztos elnöklete alatt hatósági jogkörrel végezte az üdülőhelyi bizottság ügy- és vagyonkezelését, kezelte irattárát és jegyzőkönyveit, mindenkor elkülönítve azokat az üdülőegye­sület irataitól. 199

Next

/
Thumbnails
Contents