Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 5. Levéltárrendezési pályázat a reformkori Somogy vármegyében

30-án, másodszor 1847. július 31-én). Feltételeit az alábbiakban körvonalazta:

a) a mindenkori levéltárnok és rendező határozatban körvonalazott viszonyban álljon egymással. Munkájuk egymást ne gátolja, hanem segítse.

b) A vállalkozó rendező saját költségén annyi segédet alkalmazhasson, amennyire szüksége van.

c) A segédek bejelentendők a megyének eskü letétele céljából.

d) A megye a rendezőnek és legfeljebb négy segédjének alkalmas dolgozószobát (műhelyt) jelöljön ki, ahol a segédek reggeltől késő estig dolgozhatnak.

A megye gondoskodjék az írószerek, papírok, fűtés és világítás biztosításáról.

e) A rendezés befejezése után elkészítendő kétpéldányú elenchust a megye már a saját költségét készíttesse el.

f) Meg kell állapodni abban, hogy a rendezés mely időszakig törjén- jék. (A folyószámozás rendezése nem a rendező, hanem a levéltárnok kötelessége!)

g) A pályázó legalább 10 esztendeig eltartó munkát lát a levéltárban, amelyben becslése szerint 300 000 darabon felüli rendezetlen iromány van.

h) Meg kell olvasni egy kiküldött választmány által az „irományköte- gek” számát. A rendezőnek évi kvótát kell elvégeznie s a rendezési díjnak csak az elvégzett munkának megfelelő hányada fizethető ki. A rendező fenntarthatja azt a jogát, hogy — amennyiben munkáját 10 évnél előbb befejezi — a teljes rendezési összeget felvehesse.

j) Az elöl vashatatlan (elavult, rongyos) írásokat a rendező közgyűlésenként tartozik bemutatni a megyének rendelkezés végett.

k) Az oklevelek, perek hiányait is kötelessége a megye tudomására hozni. (A pályázó alapos munkát ígérvén: számba akarta venni például: a peres iratok valamennyi mellékleteit, allegatioit s ezekről hiányjegyzékek készítését helyezte kilátásba.)

l) A József-kori németnyelvű iratok lajstromozását illetően határozatot kért a megyétől: német nyelven, vagy magyarra lefordítva kerüljenek az irományok a lajstromba?

m) A pályázó fenntartja magának a jogot arra, hogy mennyiben a rendezésre váró irományok száma a 300 000-en felül van, a rendezési díj ösz- szege növekedjék.

n) A rendezői muníkát 10 000 ezüst forintért vállalja.

A „csőd” második pályázója: Reguly János táblai ügyvéd, pesti lakos, (Lakása: „Belváros-Sebestyén piarcz Csiga vendéglő I. emeletén 10. szám alatt”.) 1847. január 25-én nyújtotta be pályázatát. Szerinte a jó levéltárrendezőnek különösképpen az alábbi jótulajdonságokkal kell rendelkeznie:

1. Latin, német és magyar „diplomatikai olvasás, értés s beszélés tudása”.

2. „A diplomaticai tudományban, vagyis a régi írások olvasásában tökéletes jártasság”.

3. Levéltári rendezésben és lajstromozásban „tetleges és valóságos irattári foglalkozás”.

167