Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 4. Xantus Jánosról Csokonyavisonta népének

gében megszerveződjenek a községi egyletek, majd — ami igen figyelemreméltó, éppen Csokonya esetében — a Szalóky Dániel vezette csokonyai gyermekegylet. Gyámolították a szegény és árva tanulókat, tankönyveket és ruházatot vásárolva a számukra. Olyan szegény sorsú tanulóknak juttatták azokat, akik iskolakötelesek voltak, de nem járhattak iskolába. Jutalomkönyvekkel látták el és ruházattal a szorgalmas és szegény tanulókat, amilyen az alakulási idő esztendejében Tamási Katalin visontai kisleány is volt. Taneszközökkel szerelték fel az iskolákat, a kezdet kezdetén a rinyaújlaki iskolát is. Segélyezték a pusztai cigányleányokat is.

Szinte a mai népnevelés útját járták — pedig úttörő munkát végeztek —, amikor a lelkes szakemberek előadásokat és szakszerű felolvasásokat tartottak, amelyeket nyomtatásban is eljuttattak az egylet tagjaihoz. A kinyomtatásra kerülő cikkeket szaklektorok, elméleti és gyakorlati gazdák olvasták át. Így került kinyomtatásra Szalóky Dániel „Buzdító szózat a népnevelés felvirágoztatása és köznépünk jóléte érdekében” című munkája is. De így került Rába Miklós alelnök, gazdasági szakember dohánytermelésről szóló előadásának a kinyomtatására is a sor. Barla Szabó Károly lelkész e népművelési program keretében mutatta be Mandis János: „Az okszerű dohánytermelés” című művét, amelynek meghallgatása után már nyomban meg is született a határozat: „Tekintve, hogy vidékünk népének vagyoni gyarapodására a dohánytermelés — mint amelyhez a megkívántaié kellékekkel vidékünket a természet megáldotta — legjövedelmezőbb forrásul ajánlkozik, egyleti költségen az ajánlott mű annyi példányban hozatandónak határoztatott, hogy az egylet körébe tartozó minden községnek egy-egy példányba megküldessék.” Az eredmény nem is maradt el. 1874-ben a visontai dohánytermelők már dohánykiállítást rendeztek. Szalóky Dániel ezt meglátva bejelentette, hogy a következő esztendőben — azaz 1875-ben — már Csokonyán is szándékoznak a kincstár részére dohányt termelni, 76-tól pedig Rinyaújlak község népe kapcsolódott be a dohánytermesztésbe.

Horváth Antal csokonyai tanító a méhtenyésztési népszerűsítette, bemutatta a község lakóinak a saját maga készítette rakkaptárat. Vései Sándor tanító a háziipar fejlesztésének volt úttörője Csokonyán. Először az egyleti üléseken népszerű könyvismertetéseket tartott Gyulai Béla neveléstanáról. Gonda László: Rák könyvecskéjéről és Gönczi gyümölcs és eperfatenyésztéséről. Majd a sertéstenyésztésről, a takarmánynövények termesztéséről és a Közgazdaságunk életfeltételei című művekről, amelyekből 5—5 példányt vásároltak a községi egyletek.

Vései Sándor visontai tanító a háziipar terjesztésének szerelmese, maga vállalkozott arra, hogy 2—3 heti időtartamra átlátogat a csurgói taní- tóképezdébe, hogy ott elsajátíthassa a szalma és a vesszőfonás mesterségét, hogy utána az efajta iparágakat községe területén taníthassa és terjeszthesse. Hallatlan sikere volt a keze közül kikerülő ízléses szalmakalapoknak és kosaraknak, amelyeket akár fűzfavesszőből, akár szíjácsból készített a lelkes néptanító.

164