Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 4. Xantus Jánosról Csokonyavisonta népének

Újvilágban, ennek tulajdonítható, hogy Washingtonban az Egyesült Államok katonaorvosi karának fejénél: dr. Hammond orvostábornoknál lesz titkár, majd pedig 1862. november 25-én az Egyesült Államok konzulja Mexikó nyugati partvidékén.

Irodalmi működésének kezdetei amerikai útjával vannak összefüggésben. Útleírásai, különféle dolgozatai, levelezése már óriásivá növekedett idehaza. Hazulról indult el a gondolata annak, hogy leveleit kötetben kellene nyilvánosságra hozni. Édesanyja Győrött vagy Pápán ismerkedett meg a hányatott életű Prépost Istvánnal, aki a szabadságharcot követő bujdosása után Dunántúlon nevelősködött és különböző sajtóorgánumoknak volt a munkatársa. Xantusné megmutatta fia amerikai leveleit a lelkes újságírónak, aki rögvest elhatározta, hogy vállalkozik az emigráns honvéd leveleinek kiadására. S ha lényegében nem is Prépost adta ki Xantus első kötetét, nyugodtan állíthatjuk, hogy Xantus írói hírneve az ő fáradozásának eredményéként alapozódott meg hazánkban.

S ezek az írásai, ha nem is tekinthetők néprajzi szakmunkáknak, ha voltak is műkedvelő megjegyzései, s erős utánérzéssel írt közleményei — amelyre a legújabb szakirodalomban H. M. Madden: Xantus hungarian naturalist in the pionír West (Palo Alto 1949.) mutatott rá — mégis azt mondhatjuk, hogy az összkép, amelyet a kor Amerikájának életéről leírt, az igen eleven és igen valószerű volt. az lényegében a szerző közvetlen előadásmódjának volt a terméke. Közölt anyagának egzotikus romantikája — mindenkor —■ izgalmasan érdekessé tette az Újvilágból származó írásait.

Xantus európai szemmel tekintett a különösen izgató amerikai világra. Itt-ott édesanyjához, a magyar ember fogalomköréhez tartozó ismeretekkel hozta kapcsolatba az idegenben látottakat. A Hódok rőzsegátja úgy van építve — idézi Sándor István: „Xantus János amerikai néprajzi tanulmányai” című közleményében — „mint a magyarországi molnárok által szokott a malomgát építtetni.” A prérikutyák „nagyon hasonlítanak a magyar (istenben boldogult) táblabírósághoz" ... „Minthogy sohase hagyják el messze kúriájukat”. Az egyik patak egy horvát fürdőhelyet juttat eszébe, egy pompásan lovagoló delawere indián pedig a somogyi agarászo- kat. Az ismeretlen táj jellegzetes elemeinek elnevezését a magyar forradalom emlékeiből merítette. Az egyik patakot Kossuth-pataknak, egy folyóágat „Vörösmarty-Forknak” nevezett el, egy folyót Lafayette-ről keresztelt el, de volt olyan folyócska is, amelyet Hungarian Creecknek, patak, amelyet Rába-Forknak nevezett el.

Xantus kora ifjúságától fogva hatalmas becsvággyal rendelkezett távoli világrészek ismeretlen tájainak felfedezésére, hogy különféle tudományos expedíciók résztvevőjeként új népeket, új növényeket, új ásványokat és új állatokat ismertethessen meg elsőként a világon, és beírhassa nevét a tudományok történetébe. Amerika sofomindent realizált vágyaiból, de közel sem annyit, amennyit becsvágya diktált volna. Ezért pótolta sokszor olvasmányaival élményeit, és az amerikai útirajz irodalomból figyelmét megragadó részleteket is többször közölt, saját tollának tulajdonítván azt. Sok üldöztetéssel, s betegséggel terhelt édsanyjának talán ezért is köl161