Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 3. Pálóczi Horváth Ádám ismeretlen „lektori” jelentése Vályi András: Magyarországnak leírása c. munkájáról

3. KÉT HONISMERETI MUNKA VÉLEMÉNYEZÉSE SOMOGYBÁN A XVIII. SZÁZADBAN. — PÁLÖCZI HORVÁTH ÁDÁM ISMERETLEN „LEKTORI” JELENTÉSE

Két jelentős helyismereti munka készült a XVIII. században megyénkre vonatkozóan. Az egyiknek a század első felében készült el a kézirata, a másik pedig a század utolsó éveiben hagyta el Budán a nyomdát. Az első Bél Mátyás munkája volt, a második Vályi Andrásé.

Az elsőről szakirodalmunk ismeri már a megyei feljegyzéseket, ezúttal csak a helyi „lektorálás” hivatalos útját idézzük, amikor is Pálffy János főispán — 1738. jan. 24-én — leiratában arra kérte a megyét, hogy a Bél Mátyás által elkészített „Descriptio com. Simighiensis” című kéziratot vizsgáltassa felül és arra a megjegyzéseit mielőbb készíttesse el. A megye négy év múltán: 1742-ben — Nagy János vármegyei főjegyző közreműködésével — el is készült észrevételeivel.

Az általános megjegyzések között két dologra hívta fel a megye a szerző figyelmét: 1. a határőrvidékén, a Varasdkárolyvárosi generalátus területéhez csatolt s így Somogy és Kőrös megyék között hosszú időn keresztül vitatott Répás-kerület ügyére, valamint 2. a földesurak tényleges vagy feltételes biroklásának a problémájára. Ezután következtek a részletes megjegyzések a 152 folió ívre terjedő kéziratra, amelynek utolsó oldalait a megyei utak táblázata foglalta el.

* * *

Jóval részletezőbb választ adott a megyei közgyűlés felkérésére Pá- lóczi Horváth Ádám Nagybajomból 1798. április 13-án Vályi András kéziratára és a szerző által feltett nyolc kérdésre. Köztudott, hogy a honismeret kiváló művelőjénék már 1796-ban megjelent Budán „Magyarországnak leírása” című művéneik első kötete.

A három kötetre tervezett munkának: az első magyarnyelvű betűrendes földrajzi lexikonnak a Somogyra vonatkozó részét a megye Horváth Ádám táblabíróval „lektoráltatta”. A három oldalas eddig ismeretlen lektori jelentés az 1798. április 23-i közgyűlésen került tárgyalásra (407. sz. alatt), amelyet nemcsak a szerző személye kapcsán, hanem mondanivalójánál fogva is jelentősnek tartván, teljes terjedelmében ideiktatunk:

„VÁLYI ANDRÁS professzor úr MAGYARORSZÁG LEÍRÁSA nevű könyvére, vagy az arról kiadott legújabb tudósítására — alázatos vélekedése az alulírtnak:

A szándék jó és szent, amennyiben az Magyarországnak szép tulajdonságait, terméseit, történeteit, viszontagságait és különféle nevezetességeit akarja a világgal közleni. És midőn ezeket, a magok igaz és betű153