Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 2. A Somogyi Levéltár Berzsenyi-dokumentumai
sk. körorvos, Wenczel Ferenc sk. építési vállalkozó, Vörös Béla sk., a Berzsenyi Társaság titkára, építés- és közmunkaügyi igazgató, Körtési Endre sk. titkár, Violányi Sándor sk. körjegyző s Huszár Eszter sk. jegyzőkönyvvezető.” A rendkívül elhanyagolt kriptát és kúriát, amelyben megsemmisült az értékes családi levéltár is, a Társaság országos ünnepség keretében avatta föl 1948. május 9-én, a költő születésének 172. évfordulóján. Az immár harmadszor nyugalomra — szilfaurnába — helyezett tetemmaradványok végső agnoszkálás utáni beszentelésekor és kriptába helyezésekor újra ezrével vett részt a falu és a környék népe az ország nagynevű íróival és hivatalos képviselőivel együtt, semmivel sem kisebb számban mint 1860. június 14-én. Az urnát visszahelyezték az újralepecsételt sírboltba, a költő selmeci pipája pedig a Kaposvári Múzeumba került. Az ünnepély befejezte után Somogy megye az írókat és az ünnepély más résztvevőit Marcaliban látta vendégül.18 A negyedvirágzását megért Társaság a felszabadulás után valósággal a reneszánszát élte. A Társaság 1946 őszén alakult újjá. 1947. február 26-án megválasztotta új tisztikarát. Március 30-án tartotta meg első felolvasó ülését, amelyen Szabó Lőrinc szerepelt verseivel és műfordításaival. Eleinte a város és a megye képzőművészei is a Társaság keretei között kívántak tevékenykedni, s akkor lépték ki belőle 1947. június 25-én, amikor megalakult a Somogyi Képzőművészek Szabadszervezete. Amikor a képzőművészek kiváltak a Társaság soraiból, ugyanakkor a Zenekedvelő egyesület pedig bejelentette abbeli szándékát, hogy zenei szakosztályként kíván működni a városban, az egyesület keretei között. A Társaság tisztikara azonban az egyesüléshez nem adta meg a hozzájárulását. Amikor a Társaság újjáalakult 70 tagjával, akkor 14 olyan tagja volt, akik a Magyar Írók Szövetségének is a tagjai voltak. A Társaság nemcsak a város és a megye szabadművelődési szerveivel és intézményeivel tartott fenn jó kapcsolatot, hanem a szomszéd megyék irodalmi társaságaival is, köztük elsőrenden a pécsi Batsányival és a fehérvári Vörösmarty-val. Vezetői resztvettek különböző dunántúli írótalálkozókon. (Badacsony, Szombathely stb.). Rendszeresen tartottak felolvasó üléseket, igen jelentős országos rangú írók közreműködésével, de nemegyszer a járási székhelyeken, még a falvakban is felolvasó üléseket rendeztek. E felolvasó üléseken szerepeltek 1947. április 26-án Tersánszky J. Jenő, Csorba Győző, Bohu- niczky Szefi, május 18-án Áprily Lajos, Jankovich Ferenc, Dallos Sándor, Bernáth Aurél. November 14-én Passuth László, Morvay Gyula. Decemberben pedig Kolozsvári Grandpierre Emil. 48 tavaszán pedig Tamási Áron, Déry Tibor, Vass László, Kassák Lajos, Berda József, Tatay Sándor, Sőtér István, majd a niklai ünnepélyen és az azt megelőző kaposvári Berzsenyi emlékünnepélyen: 1948. május 8-án és 9-én Illyés Gyula, Németh László és Tolnai Gábor. A Társaság nagyon kevés anyagi támogatást kapott a várostól, a megyétől és a kultuszminisztériumtól. Szerény tagsági díjakból és a felolvasó üléseken beszedett 1—3 Ft-os belépőjegy ékből fedezte szegényes ügyvitelét. Felolvasó üléseit rendszerint a Városháza dísztermében tartotta, amelyen a közönség valahányszor ünnepi ruhában és ünnepi lélekkel jelent meg. Sok 146
