Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
gabonáját Kanizsára, Veszprémbe és Keszthelyre, illetve a bogiári és a szántódi réveikbe vitték. „Marhavására ugyan volt a megye kebelében — írta Fényes Elek — Sárdon, Szigetváron és Nagyatádon is nevezetes, de a marhák mégis többnyire Nagykanizsán adatnak el, a gyapjút a zsidók, a sertést a győri, soproni kereskedők vásárolják fel. Gyarmati és gyári árukat főképp Nagykanizsáról, Pécsről és Pestről vészén a megye.”8 A megye északi és déli részén végigfutó utak — a piacfordító és piacvonzó szereppel még nem tudtak megbirkózni. Ezeken az országutakon inkább katonai átvonulásokat bonyolítottak le, mintsem hasznos kereskedéseket. Azonban centrális vasúti fővonala és helyi bekötő vasútjai — már a kaposvári kereskedőket tették úrrá a piacon, mint olyanokat, akik — a megyeszékhelyen keresztül már az egész megye termékkészletét tudták — viszonylag nagyon gyorsan — a piacra dobni. * * * A mezőváros közoktatásügyét tárgyalva elsőként az iskolaalapító és fenntartó tényezők jogi személyét kell tisztáznunk. Melyek lehetnek e mezővárosi iskolateremtő tényezők? Vagy 1. a birtokos nemesség, vagy 2. az egyház, vagy pedig 3. a város polgársága. Vegyük sorra e három tényezőt Kaposvár mezővárosában. Mielőtt ezt megtennénk, érdemes összevetnünk egymással a XIX. század végi dunántúli városok közül Kaposvár és Szombathely dinamikus fejlődését, kereskedelmi tőkéjének rohamos növekedését. Míg azonban Kaposvár „földesúri”, addig Szombathely „püspöki” mezőváros volt. A jelentős és az alapvető különbség a két város között éppen az volt, hogy a vasi nemesség inkább beköltözött Szombathelyre, a megyeszékhely városba, ingatlant szerezve, vagy bérelve a maga számára, míg a somogyi birtokos nemesség még a megyeszékhely végleges eldöntése után sem költözött a város falai közé. Sőt, jelentős nemesi családok — többnyire — másutt is birtokosok voltak, szép számmal még csak nem is a megyében, hanem megyén kívüli birtokaik központjában laktak, legkevésbé a megye- székhelyen. De a két város rendezett tanácsának az összetételében is jelentős volt a különbség. Míg a szombathelyi városi tanácsnak kétharmadrészében mindig nemes származású tagjai voltak, addig Kaposvár tanácsára mindez nem volt elmondható. Kaposvár önkormányzatának az ösz- szetétele mindig plebejusabb, demokratább volt Szombathelynél.9 Igaz, a városban lakó nemesség száma is kevésnek volt mondható, az 1848-as kaposvári választók névjegyzékei alapján a 462 választónak mindössze csak 11,8%-a volt nemes (55).111 Lehetett volna a somogyi birtokos nemesség középiskolai alapító tényező a megyeszékhelyen? Igen. Először azonban „középiskolai importtal5’ kísérleteztek, tárgyalván a Festetics Pál alapította keszthelyi gimnáziumnak Eszterházy Miklós által Kaposvárra, Czindery Rókus által pedig Nagyatádra szándékolt áttelepítéséről, csak utána gondoltak a saját erejük iskolateremtő felhasználására. De megelőzték őket: Csurgón ugyanis pár esztendővel előbb valósultak meg az iskolateremtő szándékok, miután a segesdi gimnáziumra még Mária Terézia idején tett alapítvány kamatai
