Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 1. Somogy levelestárából

gam- formájú nehezen .mozduló ember is mindig szívesen talál ürügyet arra, hogy kezet szoríthasson az olyan vele egy vérű emberekkel, amilyennek tégedet könyveltelek a szívembe.

Testvéri öleléssel: MÓRA FERENC.”

Amikor pedig Gönczi Ferenc múzeumigazgató célszerűtlennek tartotta azt a helyi elképzelést, amely mindenfajta kulturális intézménynek egy épületben való elhelyezését szorgalmazta — ismét megkérdezte a jeles írót, aki akkor az alábbiakat válaszolta a Múzeumtestület elnökségének:

„Nagytekintetű Elnökség! 101/1927. sz. megkeresésükre tisztelettel tudatom, hogy a szegedi Kultúrpalotában a könyvtáron és múzeumon kívül semmiféle más kulturális intézmény nincs elhelyezve még vendégjogon sem. Eredetileg ugyan befogadta az 1896-ban készült épület a Dugonics Társaságot, az iskolaszéki irattárat és a Gazdasági Egyesületet is, azonban már öt év múlva valamennyitől megszabadultunk. A város tanácsa belátta, hogy a könyvtár és múzeum öncélú intézmény, amely a födele alá semmi mást be nem fogadhat a saját érdekei védelme nélkül s azóta nem is történt ilyen irányú kísérlet s most már nem is történhet, mert magunk sem férünk többé s a közel jövőben elkerülhetetlen lesz a második Kultúrpalota felépítése, amely kizárólag múzeumi célokat fog szolgálni, míg a könyvtárnak a mai épület marad.

Kuriózumképpen említem meg, hogy a proletárdiktatúra alatt a kommunisták innen akartak egy szobát rekvirálni kaszinó céljaira, de velük is sikerült megértetni, hogy kívánságuk képtelenség. Aminthogy minden terv az, amely a legkülönbözőbb kulturális intézményeket akarja összezsúfolni a könyvtárakkal és múzeummal s ha a vidéki kultúrintézmények ügye nem volna még mindig res nullius s legalább a múzeumok főfelügyelőségét restituálnánk, hivatalosan tiltakoznának az ilyen tervek ellen. Nem is szólva arról, hogy a könyvtár és múzeum csak úgy teljesítheti hivatását, ha nem kell zselléreket fogadnia a portájára, csak arra mutatok rá, hogy közbiztonsági és tűzrendészeti tekintetben annyiszor sokszorozódik meg a veszélyezettség, ahány intézmény osztozik a helyen, természetesen közös felelősséggel, amit azonban baj esetén senki se vállal. Azt hiszem, Somogy vármegye közönsége elég áldozatkész arra, hogy kizárólag könyvtárának és múzeumának építsen palotát, amiben természetesen lehet és kell is lennie nagy előadóteremnek, amely képkiállítások céljára is használható. Az, hogy egyelőre a termek egy része üresen marad, ne bántsa a nemes eszme mozgatóit, mert meg vagyok győződve, hogy mindjárt az első években akkora lesz a gyarapodás, hogy az első deceniumra már a kibővítésről kell gondoskodni. A saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a közönség érdeklődésének az az alapfeltétele, hogy a múzeumnak saját hajléka legyen. Mihelyest ez megvan, mindjárt fölébred a muzeális kultúra sze- retete, mindjárt jelentkeznek az adományozók, a letétek, az örökhagyók s mindjárt megindulnak a bejelentések a megyeszerte előforduló őstelepekről, amelyek mindaddig veszendőbe mennek, míg a közönség azt nem látja, hogy van olyan hely, ahol megőrzik a leleteket és kiírják az adományozó nevét. S addig, míg az egész megye szeretete gyors gyarapodáshoz juttatja a gyűjteményeket, inkább maradjon üresen egyikét terem, semhogy

119