Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 7. A tanítók és a sajtó - c) A Népiskolai Szemle
pedagógiai személyiségének, György Aladárnak és Kiss Áronnak egy-egy tanulmánya is. A Népiskolai Szemle szerkesztője és kiadója az első öt évben Adorján Miklós volt. Az első évfolyam számain „főmunkatársként” Horváth József és Szalóky Dániel neve szerepelt; 1882—-84-iben „szerkesztőtársként” Bárány Gyuláé és Horváth Józsefé, 1885-ben csak Bárány Gyuláé, de az ezévi utolsó számokban már jelzik Pethes János bekapcsolódását. Az első évben nyolc, aztán évente tíz szám jelent meg; a nyári hónapok kivételével minden hónap 10-én egy, kivételes esetekben másfél ívnyi terjedelemben. A lapot Nagykanizsán nyomtatták. A programadó szerkesztőségi cikk három fontosnak tartott témát emelt ki: az országos tanítóegylet ügyét; a népiskola és a tanítók helyzetét és a népnevelési egyletek gondjait. Ezekről a kérdésekről szinte valameny- nyi számban olvashatunk. Csakhamar kialakult és lényegében öt éven át változatlan maradt a lap belső felépítése, a következő rovatokkal: 1. Nevelés- oktatástani értekezések 2. A napirenden levő népiskolai ügyek felett való vita 3. Az önképzést előmozdító s a tanítói kötelességek hű betöltésére buzdító cikkek 4. Tanügyi tudósítások (a megyéből vagy bárhonnan) 5. Könyvismertetések 6. Vegyesek A változatos tartalmat, sokféle információt összefogó szerkesztői szándék mindvégig változatlan maradt: „ ... első helyre a nevelés-oktatást tesszük... Nem fogjuk figyelmen kívül hagyni a család és az iskola egyöntetű működését sem, és semmiféle mozgalmat, vívmányt, mely a főfbb tudományok terén megindult vagy eléretett, ha szükséges vagy alkalmas arra, hogy tudomásul vétele által tanítói karunk a kor színvonalán meg- tartassék.260 A Népiskolai Szemle közoktatási-pedagógiai tartalmát elemezve három — egymással szorosan összefüggő — forrására utalhatunk. Szemléletét alapvetően az eötvösi örökség határozta meg: a nevelés szerepének, társadalmi hatásának felvilágosult-liberális felfogása, a népoktatási törvény végrehajtását korlátozó erők elleni harc, a társadalom erőinek összefogása a népnevelési egyletek útján a népnevelés érdekében és a tanítóság felemelése a rábízott feladatokhoz. Eötvöshöz is visszavezethető, de Eötvös liberális korlátáit több ponton meghaladó az a felfogás, amely a népiskolai reform pedagógiai tartalmának kialakításában „a Comenius — Pestalozzi — Diesterweg — Dittes neve által fémjelzett demokratikus népoktatási vonal hagyományait követte”.261 Ez a program a Gyertyánffy István vezette budai Paedagogium gyakorlata és az ott képzett és Csurgóra került tanárok révén, de a Néptanítók Lapja közvetítésével is eljutott Csurgóra. Kedvező fogadtatásának, a képzés gyakorlatát — és a Népiskolai Szemle karakterét — is befolyásoló hatásának magyarázata pedig a fiatal intézmény sajátos hagyományaiban, a tanárok neveléstörténeti-pedagógiai tájékozódásának, tájékozottságának jellegében, irányában keresendő. Az Eötvös alapította csurgói képző tanárai 56
