Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 7. A tanítók és a sajtó - a) A Somogy
igazolja a lapban közölt nevelési, tanügyi tárgyú cikkek alábbi statisztikai számbavétele is: 22 9 18 20 15 " 50 - 40 - 30 -- 20 - 10 .. 1871 48 1876 1872 21 1877 1873 27 1878 1874 12 1879 1875 10 1880 4----------1----------1----------1----------1----------h 1 871 72 73 74 75 76 77 78 79 80 Ez az összesen 202 cikk — egy évtizeden át — alig haladja meg az 1866—68-ban, három év alatt megjelent hasonló tárgyú Írások mennyiségét. Ha ebihez még hozzá is számítjuk az „Újdonság” rovatban közzétett évi 20—40 egy-két mondatnyi vagy néhány sornyi, gyakran érdektelen, kuriózumokat közlő vagy szenzációhajhászó híreket, akkor is feltűnő ez a változás. A növekvő érdektelenségre csak részben adhat magyarázatot a súlyosabb, fontosabbnak tűnő gazdasági és politikai — a megyei után egyre nagyobb arányban az országos bel-, majd 1877—78-tól a külpolitikai! — hírek, cikkek évről évre növekvő terjedelme; a lap ellentmondásos és váltakozó színvonalú, de egyre több helyet követelő szépirodalmi arculatának a kialakulása és a jól jövedelmező apróhirdetések esetenkénti túlsúlya. Részleges magyarázat lehet csupán az is, hogy a népiskolai törvény megszületése után, az 1866—68-as pezsgő vitákban részt vállaló cikkírókat — tanítókat, lelkészeket — lekötötték a végrehajtás feladatai, hiszen az új helyzet másfajta gondokat, új témákat hozott a felszínre. A rejtélyesnek tűnő változást egy 1871-es szerkesztői üzenet segít megfejteni. A lap „Nyílt posta” rovatában egy D. J. nevű olvasó levelére a lap szerkesztője és kiadója, Roboz István, a következő választ adta: „Nem szereti Ön, hogy a nevelés- és a tanítóknak (!) annyi tér van lapunkban! Bölcsen tudhatja Ön, hogy lapunknak a megye minden érdekét képviselni kell, s a nevelés és a gazdászat azon tér, melyen sohasem tehetünk eleget, s mely alapokon a legbiztosabban építhetünk.”247 Joggal feltételezhetjük, hogy az előfizetők bizonyára szélesebb körének és a lapot finanszírozó gazdasági egyleteknek, takarékpénztáraknak a véleményét megfogalmazó D. J. tiltakozása osak 51
