Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 3. Anyagi helyzetük, életkörülményeik
„I. Tisztességes lakás 200 D-öl kerttel II. 14 hold, 1257 D-öl szántóföld, 1410 D-öl rét élvezete, mely után a földadót a tanító fizeti III. Minden tanulótól egy forint tandíj (:kivétetnek a fizetés alól a „simongáti cseléd” gyermekek:) IV. 28 köbméter (:8 öl:) jó kemény fa, melyből egy tanterem fű- tendő. A fát a község hordatja be. V. Minden iskolás tanulótól — kivétel nélkül 50 kr. tandíj VI. Iskolaszolga-bér címen (:favágás és fűtésért:) 6 Ft VII. Minden földműves pár után 50 kr., — zsellérpár után 64. kr. lélekpénz VIII. Minden földműves pár után 1/4 mérő búza és 1/4 mérő rozs: tisztán IX. Földmívesek halottjai után 18 kr. temetés-, zsellér és cseléd halott után 53 kr. stóla X. Az iskolaépületnek évenkénti külső és belső tisztogatása, fenntartása az 1868. 38. te. és az 1876. 28. te. 13. §-a szerint a községet illeti XI. A készpénz fizetést minden negyedév, — a termény ekbelit pedig minden félév végével a község bírája szolgáltatja ki XII. Ezen fizetést a tanító halála esetén, annak özvegye és árvái a halálozás napjától számítva fél évig szintén élvezik; valamint a 6 drb marha és több sertés tartási jogot is.” Végösszegét tekintve ez a megállapodás alig különbözik az előzőtől; a többletet a VII. és a IX. pontban rögzített, de kifejezetten az egyházi szolgálatért adott fizetség és az „iskolaszolga-bér” címen említett favágási és fűtési díj jelenti. A X—XII. pontba foglalt megállapodások közül figyelmet érdemel a XI., amely felmenti a tanítót járandóságainak személyes ösz- szegyűjtésétől, behajtásától. Ez a gyakorlat — bár az 1868: 38. te. előírta — korántsem volt általános. A toponári igazgató-tanító 1873 októberében kelt díjlevele pl. kikötötte, hogy „természetben járand (!) fizetéseit egyesektől kapja”.64 Varga János bodrogi népitanító 1879-ben hatósági segítséget kért fizetésének behajtásához, megjegyezve: „már többször előfordult az, hogy a községi bíró, midőn ezen ... követelésem behajtására kiindult, őt minden válogatott gúnynevekkel illették, sőt némely helyen még ki is utasították”.65 A tanítóság anyagi helyzetének romlása, egzisztenciális bizonytalansága kimutathatóan összefügg a megye gazdasági helyzetében ez idő tájt végbement változásokkal, amelyek végső fokon általános visszaesést idéztek elő a népoktatás helyi fejlődésében is.66 Azok a gazdasági-társadalmi feltételek, amelyek már a kiegyezés előtt megalapozták a népöktatás fejlődését, és lehetővé tették a népoktatási törvény eredményes bevezetését, az 1860-as évek végén kedvezőtlenül változtak Somogy megyében.67 A hosszú időn át előnyös piaci lehetőségek, amelyeken összhangban voltak a jobbágyfelszabadítást követő tőkehiányos, extenzív mezőgazdasági fejlődéssel, s amelyek átmenetileg egy torz földbirtok-struktúra súlyos és nyugtalanító társadalmi következményeit is ellensúlyozni látszottak, részben a helyi 16
