Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 3. Anyagi helyzetük, életkörülményeik
3. Anyagi helyzetük, életkörülményeik A tanítók jövedelmének alakulása57 A tanítói jövedelem alakulása Év rendes tanítók segédtanítók összesen összesen 1 főre összesen 1 főre összesen 1 főre 1869. — — — — 83 757 194,33* * 1870. 1871. 1872. — — — — — — 159 974 408,09 5 935 160,41 165 909 386,43 1873. 162 561 416,82 8 980 166,30 171 541 386,35 1874. 159 166 401,93 9 375 199,47 168 541 380,45 1875. 152 717 383,75 9 515 216,25 162 232 367,00 1876. 151 166 382,70 9 541 232,70 160 707 368,59 1877. 150 317 392,47 11 405 181,03 161 722 362,60 1878. 152 130 381,98 9 515 179,53 161 645 358,41 1879. 154 575 382,61 10 765 219,69 165 340 364,98 1880. 156 958 384,68 10 787 192,63 167 138 360,21 — = nincs adat * = az 1869-es statisztika feltehetően csak a tényleges pénzjövedelmet mutatta ki Megyénk művelődéstörténetének súlyos és ellentmondásos jelensége, hogy ebben a népoktatás jövője szempontjából sorsdöntő évtizedben a tanítók életkörülményei a gazdasági helyzet általános romlásának függvényeként, de talán még az ez által indokolt mértéket is meghaladóan, szinte évről évre súlyosbodtak, és a népoktatás egyéb feltételeinek gyarapodásától eltérő módon a kritikus évek után, az évtized végén sem javultak, sőt tovább romlottak. A helyzet tragikumát fokozza, hogy ennek a folyamatnak a jogi-pénzügyi hátterét maga a népoktatási törvény szolgáltatta azzal, hogy 142. §-ában — országos viszonylatban indokoltan és előremuta- tóan — megszabta a tanítói fizetések alsó határát. Igaz, a törvény leszögezte, hogy „ahol a tanítók ... nagyobb fizetést húznak, ott annak élvezetében ezentúl is meghagyandók”; de az igen gyakori tanítóváltozásokat követően már nem a helyi hagyomány, hanem a törvény lett a zsinórmérték.58 Így következett be az a furcsa helyzet, hogy amíg a „rendes” tanítók átlagos jövedelme Somogy megyében 1865/66-ban az országos átlagnál jóval magasabb, kb. 350—400 fnt-nyi volt, s 1872-re 408, 1873-ra 417 frt-ra nőtt, addig 1874 után 400 írt alá csökkent és 1880-ban is csak kb. 385 frt-ot tett ki. Igaz, hogy a 408 frt-os átlag még 1872-ben is szinte hihetetlen szóródást, a valóságban 120 és 1000 fit (!) között változó fizetéseket takart, s így a tanítóság legszegényebb rétegének, a felekezeti tanítók egy részének a törvény javulást ígért. A statisztikai adatokból azonban a tanítóság életszínvonalának általános és állandósuló romlása tükröződik. Az ún. „segédtanítók” számának gyarapodása és átlagos jövedelmük némi emelke14
