Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

híresebb bécsi specialista prof. Urbanischitsch, őszinte öreg barátja, de nem tudott egyik sem rajta segíteni. A bécsi professzor maga is zenész volt, sőt komponált is és szerzeményeit a következő szellemes dedikáció- val küldte meg feleségemnek: um Ihnen zu beweisen, dass ich auf ver­schiedener Weise die Ohren zu quälen verstehe.19 Hatványozott fájdalom volt szegény feleségemnek, de nekem is, hogy ilyen nagy zenei tehetség a zene varázsától meg lett fosztva. A zenével kapcsolatban szólok Sauer Emil, a világhírű zongorista, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványa ismeretségéről Párisban. Egész Európa, sőt Amerika is ismerte már, de Párisban nem tudtak róla. Egy velencei biennálé kiállításon meglátta Rejane, a híres francia színésznő arc­képét, melyet Albert Besnard festett és annyira el volt a képtől ragadtat­va, hogy táviratilag megvásárolta. Néhány hónap múlva Páriába jött, hogy végre itt is koncertezzen, amely alkalmat arra is fel akarta használni, hogy Besnard-al személyesen is megismerkedjen, aki meghívta egyik estélyére. Nagy társaságot hívtak meg Besnardék és minket is ilyenformán: noús aurons un de vos compatriotes demain soir, venez done aussi.20 Nem lepett meg, hogy Säuert, aki akkor a bécsi Zeneakadémia tanára volt ,,compatriote”-nak mondta, ismerve a franciák járatlanságát a geográfiá­ban. Nagyon megörültünk a Sauerral való megismerkedésnek, mert Bu­dapesten már hatottuk, ahol a legnépszerűbb zongoraművész volt. Sauer nagy bámulója volt Besnardnak, nemcsak mint művésznek, de az embernek is szellemességéért. Felkérésére zongorázott Sauer és' a társaság el volt ragadtatva. Besnard, hogy animálja őt a játékra, kérte, hogy másnap jöjjön műtermébe, arcképét fogja megfesteni. Több se kel­lett Sauernak egész programot adott elő. Mi is összebarátkoztunk Sauer­ral, és távozáskor engem kért, hogy másnap vinném el néhány képkeres­kedésbe, szeretne francia képeket látni. Meg voltam lepve, milyen hozzáértéssel beszélt a piktúráról, ho­gyan tudott lelkesedni egy-egy képért, amit zenésznél még sohasem lát­tam. Magyarázata ennek hamar kiderült. Nagyapja, anyai részről keresett portréfestő volt, aki sokat dolgozott Angliában és Oroszországban. Sze­meit azonban annyira megerőltette, hogy 50. éve körül megvakult. Sauer ,.Meine Welt” című önéletrajzában meghatóan ír erről a szép művészfejű nagyapjáról, aki megadással viselte tragikus sorsát. így gyermekkorában már sokat hallott piktúráról beszélni. Egy Corot kép előtt mondta nekem.: Nézze ezeket a finom tónusokat, iparkodom én is a zenében kihozni! Egyébként anyja is művésziélek volt, a zongorán első tanára. Mikor ser­dülő ifjú lett azonban Moszkvába küldte, ahol a híres Nikolaus Rubinstein lett tanára és csak később került Lisz Ferenc környezetébe, akinek egyik legkiválóbb tanítványa lett. Nagy lelkesedéssel beszélt mindig Lisztről, a művészről és a grand seigneur-ről. Liszt szerzeményeinek első és legna­gyobb propagálója lett külföldön. Nem volt egy koncertprogramja sem, amelyben Liszt ne szerepelt volna. De még egy más, életére nagyon kiha­lt). Bebizonyítsam Önnek, hogy értek ahhoz, hogy különböző módon kínozzam a füleket. 20. Honfitársaink egyike holnap este nálunk lesz, jöjjön el Ön is. 72

Next

/
Thumbnails
Contents