Kárpáti László: A barcsi ősborókás madárvilága - Somogyi Almanach 30. (Kaposvár, 1979)

Bevezető

BEVEZETŐ

1973 ös^n kerültem Somogy megyébe, s léptem szolgálatba a Kaposvári Állami Erdőrendezőségnél. Munkám jellegéből adódóan sokat jártam „Somogyország” természeti kincsekben gazdag tájait, s így gyakran nyílt alkalmam madártani megfigyelésekre is. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy kollégáim azok közé tartoztak akik megyéjüket legjobban ismerik és tanácsaikat követve eljutottam olyan vidékekre is, amelyek szinte eredeti állapotban maradtak meg napjainkig. Az egyik ilyen vidék — a Barcs — Középrigóc — Darány körüli „ősborókás” — tájvédelmi körzetté alakításának előkészületei éppen munkábaállásom idején folytak, s kollégáim lelkes munkája engem is arra ösztönzött, hogy megismerkedjem ezzel a területtel.

1974 tavaszán jutottam el először a borókásba, s ettől kezdve két éven keresztül vizsgáltam a terület állatvilágát, elsősorban a madárvilágot. Ösz- szesen 60 napot töltöttem el itt, minden évszakban legalább egy hetet, az évszakra legjellemzőbb időben. Adataimat a vértelen vadászat korunk szabta törvényei szerint gyűjtöttem messzelátóval, hosszú hajnali és esti megfigyelésekkel, s a fészkelő madarak zavarása nélküli fényképezéssel.

Mint minden faunisztikai leírás, az én munkám sem lehet teljes, hiszen csak a területen töltött, aránylag rövid idő megfigyelései tükröződnek benne. Bármikor feltűnhet egy eddig itt még nem látott madárfaj, visszatérhet egy rég kipusztítottnak vélt ragadozómadár, annál is inkább, mivel az ökológiai adottságok erre megfelelőek, s maga a védelem is ezt célozza.

Az előforduló madárfajokat, s a velük kapcsolatos megfigyeléseimet „A madárvilág ökofaunisztikai áttekintése” c. részben ismertetem. Sorszámmal láttam el a fajok neveit, kivéve amelyeknek előfordulásáról személyesen nem győződhettem meg. A terület felett átrepülő, de azzal semmilyen kapcsolatban nem lévő fajokat csak akkor tüntettem fel, ha megnevezésüket természetvédelmi szempontból indokoltnak találtam. Ez utóbbiak kivételével minden madárfaj „habitat”-jait (élőhelyeit) feltüntettem. A tájvédelmi körzetben költő fajoknál az első élőhely — asszociáció és szubasszo- ciáció, erdőtípus, faállománytípus, kultúr ökoszisztéma stb. —■ mindig a költőhelyet is jelenti, a többi pedig azokat az élőhelyeket, amelyekben az illető faj táplálkozását vagy bármilyen élettevékenységét megfigyeltem. A kultúr ökoszisztémákat csak a megfelelő mikro- ill. ahol lehetett -nano ökoszisztéma szintig tudtam megnevezni (ELLENBERG, 1973.) mivel az ezekben lévő producens társulások elkülönítése ezideig nem egyértelmű s ilyen jellegű munka az általam vizsgált területen még nem folyt.

Főleg azokat a fajokat tárgyalom részletesen, amelyek természetvédelmi szempontból jelentősek. Megfigyelési adatokat általában csak a ritkább fajoknál említek meg. Amelyik madárfajra a vidéken jellemző voiiU'

5