Kárpáti László: A barcsi ősborókás madárvilága - Somogyi Almanach 30. (Kaposvár, 1979)

A madárvilág ökofaunisztikai áttekintése

1977. május 19-én 3 pld.-t láttam a 9jes tavon. Mint az előző faj, a sumonyi tavakon ez is költhet. Rend: Clumbiformes — Galambalkatúak Család: Columbidae — Galambfélék 43. Columba oenas L. — Kék galamb Habitat: Cariceto elongatae-Alnetum, kultúr cseres-kocsányos-tölgyes fa- állománytípus, kultúr és természeteshez közelálló szárazföldi öko­szisztémák Somogytarnóc.a erdeiből gyakori fajként említi SZÉCHENYI 1942- ben. VASVÁRI 1937-ben ezt írja: „Németországban viszonosság áll fenn a fekete harkály és a kék galamb között, mert az utóbbinak a harkály szál- láscsinálója. Dél-Somogyban, valószínűleg a fekete harkály működése nél­kül is elég odút talál a kék galamb a fészkelésre, de mindenesetre feltűnt, hogy az ország egyik vidékén sem áttam olyf sokat ebből, a különben ná­lunk kevés számban fészkelő vadgalambunkból, mint Dél-Somogyban, ki­vált a Dráva mentén, Barcs vidékén. Megfigyelési éveim alatt, sajnos nem valami gyakran láttam ezt a fajt a környéken, a tájvédelmi körzetben pedig — legalábbis ebben az idő­szakban — ritkán találtam. Lehetséges, hogy ez a madár is visszaszorulóban van, hajdan gazdag állományának ellenére. Fészkeléséről nincs adatom, bár az égerlápot járva, megfelelő nagyságú odút eleget láttam, amelyben meg­telepedhetne. Megfigyelési adataim: 1974. ápr. 2. a Kerék tó melletti égeresből 2 pld. repült fel, okt. 28-án 20—22 pld.-ból álló csapat húz a Kolompérosi út felett, 1975. márc. 23. 4 pld. a Gönitz völgyben lévő cseres kocsányos­tölgyesben. 44. Columba palumbus L. — Örvös galamb Habitat: Cariceto elongatae-Alnetum, Junipero-Pinetum, kultúr faállo­mánytípusok, kultúr és természeteshez közelálló szárazföldi öko­szisztémák Költőhely szempontjából nem túlzottan válogatós, mert fészkét úgy az égerlápon, mint a borókások idősebb erdeifenyőin megtaláltam. A kör­zet gyakori galambfaja. Május végén a Nagyberek csúcsszáradt égereinek szinte elmaradhatatlan madara, a gerlével együtt. Legkorábbi és legkésőbbi megfigyelési adat: 1975. márc. 24. és 1974. okt. 7. 45. Streptopelia turtur (L.) — Gerle Habitat: Bromo sterili-Robinietum, Salicetum cinereae, Cariceto elgonga- tae-Alnetum, Junipero betűietum, kultúr faállománytípusok, kul­túr és természeteshez közelálló szárazföldi ökoszisztémák Költőhely szempontjából ez a faj valamivel válogatósabb, mint az előző. Fészkét a legkülönbözőbb erdőtársulásokban és faállománytípusok­ban megtaláltam, de leginkább az akácosok fekete bodza (Sambucus nigra L.) cserjeszintjében és a rekettyésekben bukkantam rá. Valószínűleg fész- kelésének helyét a mezőgazdasági területek közelsége is befolyásolja, s eb­ből következően jellegzetes költőhelye nincs. Gyakori a nyíres-borókás er­dőszegélyeken is. 25

Next

/
Thumbnails
Contents