Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
VIII. Az irtás lehetőségeinek alakulása
keztek volna az allodiális földeket a sűrűk kiirtásával nagyobbítani, de a legfelsőbb vezetés nem engedélyezte, mondván:2' .. helyben nem hagya- tik, mint azért, hogy az erő a már fenn álló gazdaságnak folytatására se elegendő, mint pedig, hogy az helységnek úgy is szűk legelőjek még inkább kissebbíttetnék és fsak sok panaszra adatnék alkalmatosság.” Az uradalom fejlesztésének fokozatossága tehát még e sűrűk irtásában is megmutatkozik. Részint ennek, részint pedig a hagyományos gazdálkodásba rögző- désnek köszönhető, hogy a múlt század tízes éveiben még elég bőven szegélyezte mind az uradalmi, mind pedig a jobbágyi földeket a hajdan határnak hagyott sűrű megye. 1811-ben három somogyi helységben írták össze a „Jobbágy Szántó földekbe és Rétekbe be méretett Erdőknek Hold számát” pontosabban a hajdani megyék mennyiségét, s ez mind a darabszámúkat, mind pedig a kiterjedésüket tekintve, igen nagy. Gadányban pl. a 8 6/8 holdnyi s lényegében 4 nagyobb egységre tagozódó sűrű 18 jobbágy földjébe esett; Marcaliban a 20 3 8 holdnyi sűrű 11 kisebb darabból állt, míg Somogyvárt a 42 2/8 holdnyi erdős terület 15 kisebb-nagyobb részre tagolódott s ez 65 jobbágyszántónak volt tartozéka.28 De az uradalmi szántók közé került nagyszámú „megyék” hosszadalmas irtogatására a fentieken kívül érdemes emlékezetünkbe idézni a példaként említett koloni pusztán végzett folyamatos irtást, melyet végül is census mellett végeztek a kiskomáromiak. Ügy tűnik, máshol is ez lehetett a legeredményesebb irtási mód, hiszen az elmaradt irtási munkákat máshol is ily módon igyekeztek abszolválni. így pl. a Csokonai és újlaki határokban is, ahová a census-földekért folyamodó visontaiakat is — akik, „mivel el szaporodván Helly földeiknek homokos volta miatt azokbul nem élhetnek” — utasították. Az uradalom vezetősége a kérelmükre a következőkkel válaszol:29 „A Visontai Lakosok bírnak két Hold census földet Határjokban, meg népesedvén, de egyébb aránt is homokos tsekélly jó gabonát termő földeket bírván, számosabb census födeket kívánnak, mivel pedig a’ Határban már több kiadható nints, az újlaki és Csokonyai Határokban ígér- tetett nékiek, a holott felesleg, sőtt irtani való megyék is vannak, melly földeket census mellett nékiek ki lehet adni”. A szerződés szövege nem maradt ránk, de sejthető, hogy hasonló feltételek mellett kapták meg a visontaiak, mint amelyeket a koloni puszta bérletei bemutatása során megismerhettünk. Ez a forma felelt meg leginkább az uradalomnak is, mely mint utaltunk rá, már az allodiális földek növelésének következő fokozatára gondolt. Végülis az irtások visszaszorításának és az irtásföldek elvételének több fokozata figyelhető meg, s ezek között nem lényegtelen szerepet töltöttek be azök, melyek az uradalmi földek végleges megtisztítását voltak hivatva biztosítani. Ez a fokozat viszont belemosódik abba a folyamatba, mely az erdők értékének felismerésével annak fokozott védelmét kívánta biztosítani. Mielőtt azonban az erre tett konkrét intézkedéseket áttekintenénk, hasznos lesz talán az uradalmi erdőhasznosításnak eddig még nem tárgyalt pár érdekes példáját is megemlítenünk. 97
