Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
VIII. Az irtás lehetőségeinek alakulása
S hogy az efféle bérleti szerződés korántsem oldotta meg egy-egy pusztán a szükséges szántóföldi irtás valamennyi feladatát, azt a következő évekből származó megjegyzések is mutatják, amelyek sürgetik Ko- loni puszta területén a további irtásokat. így már a fenti contractus után alig másfél évvel, 1802. jún. 13-án kelteződött az uradalmi vezetőségnek a szentgyörgyvári uradalomba küldött levele, melyben, többek között, a következőket írták:19 „A Koloni Pusztán a’ szántó földek között még sűrűk vannak, mely- lyek se legelőnek nem szolgálnak — hihetőleg mert a jobbágyok állatait onnan kitiltották — de télen, mivel mellyékjeket a’ hó megfekszi, a vetések kárára is vannak. Hogy ezek esztendőről-esztendőre irtattassanak, a Tiszttartónak committálni kellene.” Majd egy évre ezután, 1803. ápr. 14-én Bársony Péter, az uradalom Gazdasági Választmányának assessora teszi szóvá levelében a következőket: „A Koloni Pusztán az Uraság Szántó földjei között a sűrűk és bokrok még nintsenek ki irtva, s’ most a hó azok mellett a’ vetéséket igen megfekszi s’ kárt tesz bennek.” S hogy az eféle föld-tisztítás az uradalmi vezetés megkülönböztetett figyelme és ismételt figyelmeztetése ellenére sem történhetett meg gyorsan, azt az a contractus is mutatja, amelyet 1815. május 18-án kötött az uradalom vezetősége „Kis-Komáromi némely lakosokkal”, „Koloni Pusztán némely censuális földek eránt”, melyek a Kis- és Nagy-Hintai, valamint a Felső-Koloni dűlőben helyezkedtek el „némell Sűrűkkel edjütt...” A szerződés, melynek feltételei még az 1801-es szerződésnél is pontosabban szabták meg a némileg meggyarapodott, szerződésben rögzített teendőket, harmadik pontja a következőképpen írta elő a még mindig található sűrűk irtásának munkáját:21 „Minthogy azon belső Koloni földeken némely bokor Sűrű vagyon, azon Sűrűket, akinek Osztáljában jutnak, mindgyárt ki irtani, minden imputatio nélkül, és azon ki irtott földet — olvashatjuk az ezzel kapcsolatos kedvezményeket — három Esztendők alatt maga kívánsága szerént használhattya, minden adózás nélkül, annak után- na pedig, mint a többibül, adózni lészen köteles . . .” Azt a folyamatos munkát, melynek fontosabb dokumentumait egyetlen pusztára vonatkozóan a fentiekben igyekeztünk áttekinteni, kell feltételeznünk az uradalom egyéb, hajdan erdőben gazdag egységeiben is. Elszórt adatok, amelyek a pót-irtás helyi szükségességére utalnak, több helyről is rendelkezésünkre állnak. így pl. a Csokonai uradalmi inspector 1803. jan. 9-én kelt jelentésében olvashatjuk a következőket Kálmáncsával kapcsolatban:22 „Ibidem az Uraság Táblájában egy megye vagyon, mellyet kiíratni szükséges, azon okbul, hogy ezen határba legnagyobb fructusa, tapasztalásom szerint, vagyon a Gabona termesztésnek.” Érthető is így az irtás szükségessége. „Visontán — olvashatjuk tovább — egy Megye vagyon, melly Rétnek alkalmatos, ezen megye egy darabnyira ki is irtattatott, azért szükséges az Irtásnak continuatioja ...” „Marczaliban leendő árkolások a Bozóton meg tétessenek — olvashatjuk tovább a sürgős teendőket — és a Bozóton lévő Megyék és Bokrok kiirtassanak...” 95
