Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)

II. Közlekedés a lápon

specialisták, hanem jobbágysorban élő emberek, kiknek az őszi vetőszántást és szüretet is végezniük kell. Ez a tény egyúttal a bodonhajó készítésének akkori nagy eltérj edettségére is utal, hiszen a fentiekből az következtethető, hogy lényegében azt a faragásban járatos, ügyesebb jobbágyok végezhették el.

De az is gyanítható, hogy — éppen a fent említett tényezők következtében — Somogynak e vidékén a nagyobb hajóknak való tölgyfa már annyira megcsappant, hogy a földesúr még saját testvére részére sem tudott megfelelőt találni. Ezért is ajánlotta neki, hogy Somogynak más olyan erdőségeiben próbáljon nagy tölgyet találni, mely nem volt úgy kitéve a folyamatos pusztításnak, mint a Kis-Balaton és a Balaton által bezárt szögben elhelyezkedő Marcali. A Dráva-melléki és az ahhoz kapcsolódó ormán- di — mely hihetőleg a Kis-Balaton déli sarkához kapcsolódik — erdőket ajánlja testvérének:38 „Hanem úgy hallom — írja — az Ormándban és a Dráva mentében Consiliarius Festetics Kristóff és Lengyel Lajos Uraimék erdeiben teremnek ollyas alkalmatos fák, ha Eöcsém Uram fogja requirálni, nem vélem, hogy megtagadnák.”

Mindezekből végül is az a lényeges számunkra, hogy a Zalán — éppúgy, mint a Kis-Balaton körüli többi folyón — jelentős volt az átkelő forgalom, s ennek lebonyolítását olyan egyszerűbb formájú kompok végezték a korábbi időkben, amelyeket a vidéken szokásos bodonhajókkal készítettek, mégpedig oly módon, hogy a „hajókat egybe kötötték”, összefogatták, azaz léccel, deszkával összeerősítették, ami egyúttal a jármű szállítófelületét is szolgáltatta. E járműnek éppen a szerkezetére, összeerősítési módjára utaló helyi, népi neve lehetett a „kötött hajó”, mely ha szakkifejezés, a komp mellett, az átkelő forgalmat lebonyolító jármű egyik régi, egyszerű kifejezése. A komp kifejezés, úgy tűnik, akkor nyerhetett nagyobb jelentőséget, amikor az átkelésnél a fizetség, a rév-pénz is fontossá vált, mint a földesurat megillető feudális szolgáltatás. Egyébként e járműre is gyakran alkalmazták adott helyzetben a hajó elnevezést.

E kétségtelen legegyszerűbb átkelő vízi járművek mellett, melyeket a kiindulóponttól a révészek minden ügyessége ellenére is a sebes ár gyakran igen messze sodort, míg a túlsó parton kiköthettek, a Kis-Balaton körül, mégpedig elsősorban a Zalán is történtek kísérletek a tökéletesebb vízi járművek és átkelőhelyek kialakítására.

Ugyanabból az évből, melyben a Széchenyi testvérek között a nagy hajókhoz szükséges tölgyfák ügyében levélváltás történt, tehát 1759-ből maradt ránk egy másik levél is, melyet Csáni György Zala megyei viceispán küldött Széchenyi Zsigmondhoz, s amelyből arról is értesülhetünk, hogy a Zalán olyan komp felszerelésének előkészületei folytak, melyet kifeszített kötélen húznak át.39 „Én még is Nagyságodhoz való igaz hivsé- gemnek bizonyítására is vigben vittem — olvashatjuk a szokásos udvarias formulával kezdődő levélben — hogy Hidvéghi Transcissuson az N. Vármegye két felül jó Hidat csináltasson az közepin pedig legyen komp, de az a komp jó legyen, és ollyas, mint vg. Rumnál volt, és két felül kötelek legyenek, melyeken által Huzattassék, még Nagyságod és én élek — fűzte hozzá — semmi reparatio nem köll..„így lévén a dolog, tsak reám köl

31