Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
XIV. A berki rétek
után a’szerént adja ki — ti. az uradalom megbízóija — kinek-ikinek a deputatum szénáját.. E rendelkezés alapján a Széchenyi uradalomnak a következő birtokain végeztek szénamázsálást: Somogyvárt, Látrányban, Lellén, Kőröshegyen, Pusztaszemesen, Maroson és Jutón. Ezek közül Somogyvárt, valamint Kőröshegyen és Pusztaszemesen említettek vontatókat is. Mivel a szénás szekerek súlya különböző, s az eltérő értékek között éppen a so- mogyváriak, illetve a köröshegyiek és pusztaszemesiek adják a két szélső értéket, érdemes lesz ezekkel megismerkednünk. A széna-értékeket egyébként a következő rövid szöveg vezeti be: „Közönséges rakodással az alul írt Majorokban meg mázsáltatván próbára a Széna Somogyvártt Egy Béres Szekérrel nyomott 1200 Míí Egy Robotos Szekérrel nyomott 1000 „ Egy nagyobb vontató nyomott 1010 „ Egy kisebb vontató nyomott 752 „ Kőröshegyen és Pusztaszemesen Egy Béres Szekérrel nyomott 1500 „ Egy Robotos Szekérrel nyomott 1100 „ Egy nagyobb vontató nyomott 1400 „ Egy kisebb vontató nyomott 1000 „ A fenti adatok egyébként nemcsak azért érdemelnek figyelmet, mert jól mutatják, milyen nagy eltérés lehet viszonylag közeli falvak esetében is, pl. béres szekerek, vagy robotos szekerek között, hanem a jelen esetben főleg azért, mert megmutatják, hogy a vontatók is milyen eltérőek lehettek. Mint a fenti adatok mutatják, e vontatók tulajdonképpen boglyák, melyeket, alájuk rudat csúsztatva, s a szénát e rudakhoz kötve, vontattak a rakodási helyre. Ha viszont a kis-balatoni boglya-méretek itt is érvényesek. úgy e vontatóknak szánt boglyákat újra kellett rakni, hiszen egy-egy réti boglyából 2, 3, sőt 6 szekér széna is kikerült. E nagy méretű széna- boglyákat lehetetlen lett volna rudakon csúsztatva elvontatni.60 E vontatók, mint említettük, a Kis-Balaton berkeiben nem voltak e korban használatosak. Ezt egyébként az is alátámasztja, a már említetteken kívül, hogy e vontatókat az uradalmak nagyméretű szénatermésének szállításakor alkalmazták, rövidebb távok esetén. A kis-balatoni szénamunkákat viszont a partvidék falvainak lakossága végezte, s az ő feladatuk volt az uradalmi rész beszállítása is, amikor az uradalmak részelésre tértek át. E szénahordásra pedig a megszokott szekereiket — melyek az északsomogyi „robotos-szekerekhez” lehettek leginkább hasonlatosak — alkalmazták. A szénát egyébként pajták alatt, de méginkább a porta területén összerakott kazlakban tárolták. A padláson való szénatárolás viszonylag késeinek látszik, azután lett nagyob jelentősége, hogy az istállót és más melléképületeket is lepadlásolták. Valószínű, hogy a pajtában való tárolás 178
