Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
IX. Az erdei haszonvételekben bekövetkezett változások
hangzik a rendelkezés — a hasoványokikal és karókkal való bé foglalások és azok helyett árkok tsináltattassanak, vagy eleveny sövényekkel körül vetessenek a rétek és földek. Ahol el múlhatatlanul szükséges volna a sövény — olvashatjuk a minket is most közelebbről érdeklő sorokat —, kertelésekre vagy sövényezéseikre fűzfa, egerfa . . . fordíttassék, de nem nyírfa vagy mogyorófa, mivel ez a két utolsó speciesbeli fa az abronts tsinálására szükséges.” Az abroncs árendálását, amint az 1756-os zalavári per tanúinak vallomásából is kitűnik, a falvak jobbágyai végezték. Egy jóval későbbi, 1831- ben kelt uradalmi rendelkezésből, melyet az abroncs-készítő jobbágyok árendája ügyében adtak ki, az is kitűnik, hogy az abroncs elkészítésével is egyes — nyilván specializált — jobbágyak foglalkoztak/1 „Papp Mihály, Pepenő Ferencz és többi jobbágyaik — olvashatjuk a kálmáncsaiak egyik, a fenti évben kelt folyamodványa tényvázlatában — kik abrontsot tsinál- nak, azon könyörögtek, hogy a mostani pénznek szűke miatt az abronts tsinálástól áltálok fizetendő Arenda le szállíttatnék, t. ill. 400 szálból egy dézma fejében az Uraságnak adatik: a többi 300-tól pedig 4 f 30 xr árenda fizettetik.” E kérésre válaszolva az uradalmi vezetőség úgy rendelkezett, hogy „az idén a negyeden kívül fizessenek minden száztól 1 f 15 xrt, a mennyire pedig az idén már befizették volna, az 1 f 30 xrt százától, tehát 15 xrok fizettesenek nekik vissza”. Az abroncs-vágás egyébként nem tett kárt az erdőben, hiszen a mogyorófa, mely elsősorban szolgált az abroncs^észítés alapjául, nem szerepelt az értékes fák között. Hasznát csak vesszeje révén vették, s azonkívül termését is szedték, sőt volt idő, amikor egyes tisztek az uraság számára is megkövetelték a szedést. Ebben a kétségtelen szokatlan „dézsma”-ügy- ben végül is 1762. júl. 22-én a szentgyörgyváriak, akiket ugyancsak sújtottak e teherrel, a vice-szolgabíróhoz fordultak:2 * * * 6 „ennek előtte úgy, mint tavali Esztendőben kezdették azt is (az Uraság tisztjei) — olvashatjuk panaszlevelükben — hogy minden helyes Jobbágy tartozzék a Méltóságos Uraságnak nyolcz icze magyarót meg szerezni; holott pedig nem, tartozzék a nyolcz icze magyaró helett 16 icze bort a Méltóságos Uraságnak bé füzetni...” A szolgabíró a szokatlan szolgáltatással kapcsolatos panaszra látható felháborodással felelt: „Minémű rendetlen és szokatlan terhekrül panaszkodgyanak Szent György Váriak — olvashatjuk levelében — ezen Instantiabul bővel ki teczik..s el is tiltotta a mogyoró további beszolgáltatását. Abroncsnak való vesszőt viszont elsősorban azok a bokrok hoztak, amelyeket visszavágtak, s így a vesszővágás egyúttal a jövő évi abroncsvessző megalapozását is jelentette. 2. Hamuzsír-égetök Korántsem ilyen jótékonyan hatott a fák, bokrok további fejlődésére az a haszonvétel, mely a XVIII. század közepe táján talán a legnagyobb jövedelmet hozta az erdőben bővelkedő földesuraknak. S ez volt a hamuzsírégetés, mely e korban hazánkban is nem egy értékes erdőnek 101
