Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)

I. Csököly község népessége, helye a XIV-XX. század között

hagyott templomról és körülötte temetőről, melybe katolikusok és reformátusok közösen temetkeztek. Ugyanekkor már kijelölték az új temetőt is.5'* A XVIII. század második felében épült a katolikus templom a község- centrumban, mely a két előbbi templom helyétől kissé keletebbre fekszik.

Megfelelne a középkori faluképnek az egykori templom és körülötte a temető a község közepén.

A község folyamatos lakottságára mutat, hogy elég sok a török időkkel kapcsolatos dűlőnév. Bár ezek népi etimológiája történeti tévedéseket és valószínűleg félművelt papok és rektorok okoskodásait tartalmazzák: Magyariga, Tamántai rétek, Vaslkoh vára, Tüskevár, Kédör, Kiskédör, Nagykédör, Kédör kútja, Abasztófadom'b.

A környező községek közül Gige ugyancsak középkori helyén található ma is. Kisbajom a középkorban Nagybajomból rajzott krw (neve 1397-ben szerepelt már). A török idők után ugyanazon helyen települt.

Rinyakovácsi a török idők előtt nem a jelenlegi helyén, hanem a temetőn alul, a kenderföldek helyén, kisebb magaslaton épült. A szájhagyomány szerint a törökök elől menekülve, régi falujukat saját maguk által felgyújtva menekültek el a védettebb, nyírfás, csalitos részre, jelenlegi helyükre, a házakat szabálytalanul, a magasabban fekvő dombokra építették.56 Somogyi falvaink többsége a XVIII. században a félszilaj állattartás következtében halmazszerűen épült, így Csököly is.

A csöikölyi külső gazdasági épületeknek az 1842—43. évi községrendezés vetett véget. Ilyen generális községrendezés történt szabályos utcák, beltelkek kimérésével ugyanakkor Kisbajomban is, kisebb mértékben Gigében is. Rinyakovácsiban még a XX. század elején is kinn voltak az ún. Fölső-réten a pajták, s a beltelkek ma is szabálytalanok.5'

Csököly a XVIII—XIX. sz. folyamán a nagyobb lakottságú és hosz- szú ideig mezővárosként számontartott helységek közé tartozott. Ezek az egykori mezővárosok kisebb körzetükben a technikai változtatásokban, újítások átvételében, de a hagyományok fenntartásában is lényeges szerepet játszhattak kis jelentőségű vásáraikkal, a környéket is ellátó specialistáikkal, iparosaikkal, a környékbe kiáramló munkaerő-feleslegeikkel. A környék hagyományait, termelési tapasztalatait átvették és összegezték, de vissza is sugározták. Ezáltal válhattak a termelésen túl a fogyasztásban is kezdeményezőkké, az anyagi javakhoz kötött népművészetben is központokká, mint Karád, Törökkoppány, Berzence, Csököly, Darány.

A csökölyi lakosok jelentős rétege elég nagy körzetet megjárt. Akiknek a Zselicben volt szőlője, az rendszeresen átjárt Bárdudvarnok határába csa ádjával. A jobbágyidőkben a családok robotoló tagjait az uradalom lóháton hol Karúdra, hol Görgetegre szállította munkára; a fuvarosok nagy körzeteket jártak be. Napszámosak, aratómuhkások, ismeretség vagy rokoni kapcsolat révén nem csak a közvetlen környékre, hanem jóval mesz- szebbre is eljutottak, pl. még Jádra is.58 Állattartó gazdák a környéken, de még a Dráva mellett is béreltek legelőt egy időben.

A községgel kapcsolatos demográfiai adatok, főként az egyházi anyakönyvek lakosságlétszámai, s az ezeket idéző szerzők adatai a demográfusok korrekciójára, utánaszámolásra szorulnak, csak így oldhatók fel az ellentmondások.

7