Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 26. (Kaposvár, 1977)

III. A csökölyi nép ételei - A) Erjesztett tésztafélék

szonynap, Nagyasszony, Márk vagy Márok napján, Űjihold első péntekén, Sarlós boldogasszonykor, Mindenszentekkor, Halottak napján, Mária boldogasszony napján, Fájdalmas pénteken, első pénteken. Ilyenkor sem a katolikusok, sem a reformátusok nem készítettek kenyeret. A villámcsapás ellen vélték ily módon megóvni javaikat. Ha nagyon megszorultak, segítettek magukon, különösen a reformátusok: „Előfordult, hogy megszidták, ha ilyen napokon sütött valaki könyeret. Ha kevés vót nálunk a könyér, mondta édesapám édösanyámnak ojankor, hogy akko’ sütő pogácsát!”

A kenyérsütéskor vigyáztak a rontást előidéző személyekre, körülményekre. Nem nézhette senki, vak macskát, vak kutyát eltávolítottak a közelből.

De eldobni sem lehetett kenyérhéját, vagy állatoknak adni. Előfordult, hogy a második vagy harmadik hét végére megpenészesedett — különösen a rosszul kelesztett— kenyér. Ilyenkor sem dobták el, hanem a penészes részeket lehámozták, s a többit elfogyasztották. Ha már csak kenyér héja, vége volt, rántott levest főztek, abba aprították.

Húshagyőkedden viszont azért sütöttek kenyeret, hogy olyan nagyra nőjenek az úritökök. Ismeretes ezenkívül a kenyér védő szerepe tűz ellen.35

Olyan kenyérsütő családra nem emlékeznek, akik eladásra készítettek volna. Ha magános ember rászorult, hogy mással süttessen, főként rokonát bízta meg. Pl. egy hold földet adott bérbe egy bizonyos időre, s megegyezés szerint kenyeret kapott minden sütéskor.

A csölkölyi gazdák gabonavetésnél nem azt nézték, mennyi kell majd kenyérnek, hanem hogy nagyjából arányosan osszák el a földterületeket a legfontosabb növényeknek. A gabonatermésből először eltették a vetőmagot (holdankint 1 q), majd a takarmánynak valót biztosították (kukorica, hajdina, tavasziak, burgonya), csak annyi maradt, az került táplálkozás céljára. Ha eladták (pl. búzát, rozsot), hogy az adót kifizessék, utóbb állateladással, fuvarozással, piacozással (lenfonal, tejtermékek, gyümölcseladás) szerezték meg a pénzt kenyérgabonára.

Az 1950-es évektől kezdődően a házikenyér készítését fokozatosan elhagyták. Lakodalom, komabál, tor alkalmával elfűtik még a meglévő kemencéket, de csak perec, kuglóf sütése céljából.30

3. Egyéb kelesztett sült tésztafélék

a) Kalács, „pompos”, „cucorka”

Ünnepre finomabb kenyér készült (rozslángból, első búzalisztből), de a szokásosnál kisebb méretű.

b) Fonott kalács, / „kukoris” vagy „fonott perec”

Finomabb kenyértésztából két ágból fonták „karikósra”. Mint a kenyeret, leveshez, sült húshoz tördelve fogyasztják ma is lakodalom, tor, komabál alkalmával. Kalácsféléhez kisebb méretű teknő volt („pereces teknő”) minden háztartásban, és kisebb méretű sütőlapát („pereces lapát”),

44