Laczkó András: Helikoni tájakon. Irodalmi tanulmányok - Somogyi Almanach 25. (Kaposvár, 1976)

2. Ady és Csokonai

virág, kard, vitéz szavak szintén gyakoriak Csokonainál (A mostani háborúba vitézkedő magyarokhoz, Haljunk meg, Egy rózsához, A rózsabimbóhoz stb. versekben.)

A jelölt idézetek és a Csokonai-szavak mellett átszövik a verset konkrét utalások Vitéz Mihály életére, verseire. Ezek egy részét felderítette Földessy Gyula Ady „minden titkai”-t magyarázó könyvében.23 Azt, hogy a Vitéz Mihály ébresztése harmadik versszaka utal Csokonai A fere- dés című versére, a negyedik szakasz A Hafiz sírhalmára, a hatodik strófa Dr. Földi sírhalma felett idézett részletére, a hetedik versszak Az ember, a poézis első tárgyára, a nyolcadik és kilencedik pedig a Festetics Györgyhöz írt ódára.

A Földessy Gyulától említettek mellett még számos utalást tartalmaz Ady verse. A szavaknak adott „pillangó-szárny” említésével kapcsolatot teremt Csokonai A pillangóhoz című versével. Ebben Vitéz Mihály szeretné letenni „a testnek gyarló kérgeit”, hogy „pillangóvá” válva „új szárnyak vigyék” Olimpus víg kertjeibe. Erre a vágyra utal Ady ezzel a verssorral: „elhagyhatták remények, Lillák”, ami csaknem szószerinti egyezést mutat A reményhez befejező soraival: „Kedv! Remények! Lillák! — / Isten véletek!” Csokonai életének utolsó éveire utal a következő két sor: „E bús legény tréfált és szeretett / S dalolt, mikor már sípolt a melle.” A Tüdőgyulladásomról című versében Vitéz Mihály maga fogalmazta meg, hogy betegségében mit jelentett számára a „leány” és a dal:

Te illetéd rózsás újóddal Mellyemnek rokkant boltjait,

S elindítád pillantásoddal Az élet dobbanásait.

Már lelkem főnix módjára A lángok közzül éledez;

S gyengült új jóm pattanására Kis lantom újra zengedez.

A „lét-nem-léten” töprengés több versre utal. A Szomorú hallgatók . .. kezdetűre például, amelyben Csokonai az élet megvetéséről elmélkedik, továbbá a Gyözedelmi pompák . . . kezdetűre, amelyet azzal zár, hogy a halál számot tart minden emberre, s Az életnek hasznát. . . kezdősorúra, amelyben arról írt, hogy „e világon” található a boldogság. Az Ady-vers harmadik szakasz ezeken túl — amint Földessy Gyula kimutatta — utal még A feredés két változatára is.

A Vitéz Mihály ébresztése negyedik versszaka A Hafiz sírhalma mellett még két versre tartalmaz allúziót. Az egyik a Haljunk meg című, amelyben Csokonai úgy kívánja a halált, hogy „Csókok közt emelkedjenek / A boldog egekbe fel.” A másik pedig az Üjesztendei gondolatok, amelynek lezárásában Lillához szól: „Híremet s nagy voltomat / Ne trombitálják messzi tartományok. / Más ne tudja síromat: / Te hints virágot arra s a leányok.” Ezekkel együtt utal A Hafiz sírhalmára:

15