Reöthy Ferenc: A Balaton halászóhelyei - Somogyi Almanach 23. (Kaposvár, 1975)

4. Változások a halászóhelyek neveiben - 5. A halászóhelyek tulajdonnevei

9: 74; Törökverő 1927; Törökverő 12: 107] A függőleges partfalban barlangszerű vájatok, üregek találhatók, melyet a nép „tatárlikaknak”, nevez és azt tartja róluk, hogy a tatárok, illetve a törökök elől me­nekült ide a falu népe. Jankó János (1: 169—175) megállapította, hogy ezek az üregek a föld szegény népe által mesterségesen készített bar­langlakások voltak. 1861 óta a Balaton vize a partoktól mintegy 200 m-re visszahúzódott, úgyhogy most már a meredek ólaiban lévő üre­gek megközelíthetetlenek. 166. [Fehérhábittyó 1: 329] A növényi törmelék az iszaptól szürkésfehér bevonatot kap. (Lásd 24) 167. [Csapás eleje 1: 329] 168. [Dapsa 1: 329] Határrész Kenésén. 169. [Pöröa 1: 329; ~9; 74; co; 1927] Dűlő neve. Pörösködéssel kapcsola­tos. 170. [Elespart eleje 12: 107] 171. [Csurgó 1: 329] Vízfolyás. (Csörgő, mert „a víz igen vastagon dobálja fel magát.” 1: 60 172. [Klétás v. Krétás nád 1: 329] Az iszaptól a nád szára szintén fehér bevonatot kap. 173. [Közvonyó 1: 329] 174. [öregtanya v. Morvái kiállás 1: 329] 175. Nád eleje [Papnád, Papnádorr 1: 329; Papnád 9: 74] Nagyon dús, magas és széles sávú itt a nádas. Itt fulladt a Balatonba egy pap. 176. [Temető alja 1:2: 107] A temetőben fent a magas partfalon, Soós La­jos költő vörös homokkőből készült emlékműve messziről látható. 177. [Híd eleje 1: 329] A kikötő előtti vízrész. 178. [Liba-déllő oo v. Libamező 1: 329] Amikor még nem volt ezen a he­lyen a strand, a község összes libáját ide hajtották le. A régi, rend­kívül kiterjedt Balaton-parti libatenyésztés emlékét örökítette meg ez a név. 179. [Kenesei falu alja 12: 107] 180. [Keréknádeleje 1: 329] A nádas alakjáról kapta nevét. 181. Gyökeres [co v. Borjuszaros 1: 329; co9; 74;col2: 107] Függőleges, alá­mosott a part. A parton levő fák magas vízállásnál a vízben állnak. Amikor a víz visszahúzódik, a fűzfák gyökerei kilátszanak a földből. Innen az elnevezés. Különben a part sáros, zsombékos. 182. [Csapás 1: 329; Itató csapás 12: 107] 183. Csiker-rét [cv>l: 329; c\d; 1927] Családnév. (Jankó is említi 1: 172) 184. Matacs-torok [cv> v. Macsaktorok 1: 329; ~9: 74; Macskatorok: 1927; Csittényalja 12: 107] Az 1927-es térkép tévesen jelzi ezt a helyet. A monda szerint a X. században a Csittény-hegyen Matacs pogányvezér földvára állt. 185. Magos-parti [Hegymagas 1: 329, ^9: 74] A partfal itt a legmaga­sabb, 189 m. 186. Némésné-asszony-hátvágánya [Nemesné vágánya v. Megyesarok 1: 329; Nemesné v ...............a vágánya 12: 107] Az alagút mellett a ma­g as partfalban éppen olyan völgyszerű bevágás van, mint Nemesné 21

Next

/
Thumbnails
Contents