Reöthy Ferenc: A Balaton halászóhelyei - Somogyi Almanach 23. (Kaposvár, 1975)
4. Változások a halászóhelyek neveiben - 5. A halászóhelyek tulajdonnevei
4. Változások a halászóhelyek neveiben Egyes tanyák elnevezése az idők folyamán változásokon megy keresztül, átalakul, megújul, korszerűen megváltozik. Egy emberöltő alatt kicserélődnek a halászok, megváltoznak a parti jelek. Így lett a Vékony nyí- resből Vastag nyíres, a M AB I-üdülőből SZOT-üdülő. Az is előfordul, hogy a parti jel már eltűnt, ennek ellenére még most is Grófi kabinnak nevezik azt a helyet, ahol valamikor Hunyadi gróf fürdőkabinja állt. (Ma strand van a helyén.) Egyes természetes vagy mesterséges akadó gyakran eliszaposodik vagy elsüllyed. A Bő-kő valamikor gazdag halállománya meggy érült, és a tanya neve szinte észrevétlenül Bé-kő lett. A Csicsergő vagy Csicserikő a Kis-Balaton pusztulásával elvesztette jellegzetes madárcsicsergését. A mai halász már abból magyarázza a tanya nevét, hogy itt hal el a keleti és nyugati lötyögök gyenge hullámzása, itt már csak csicsereg a kis hullám. A Kétszázas tanyát tévedésből nevezték el, helyesen Kétszálasnak hívják, mert ez a tanya két ruggatóban, vagyis kétszál kötélhosszban halászható meg. (A hajó csörlőmotorjának húzókötele ezer méter.) Ilyen elírás még térképeken is előfordulhat. Az 1927-es balatoni térképre ezt írták: Macskatorok, helyesen Matacs, illetve Matácstorok. Az elnevezés a mai Csittény-hegyen emelkedő X. századi Csittény pogány vezér Matács földváráról kapta nevét. 5. A halászóhelyek tulajdonnevei Az alábbiakban következnek a balatoni halászóhelyek tulajdonnevei. A sorszám a név localizálását szolgálja, a mellékelt térképről pedig leolvasható, hogy a tónak mely részén található a kérdéses hely. A zárójelen kívüli névanyag saját gyűjtésem. Meg kell azonban jegyeznem, hogy jó részük már erősen feledésbe merült, többségük csak egy-két öreg halász emlékezetében él. Gyűjteményemet kiegészítettem történeti névanyaggal is a közölt forrásmunkákból. A bevezetőben már volt róla szó, hogy igen sok halászóhely valamely parti objektumról kapta nevét. Éppen ezért a név után következő magyarázat nem értelmezés, hanem legtöbbször arról a parton levő házról, dűlőről, hegyről, fáról, stb. ad felvilágosítást, amelyről a halászóhelyet elnevezték. Ha a szám után rögtön zárójelben levő, történeti név következik, ez azt jelenti, hogy annak a helynek már nincs neve, a nevet a ma élő öreg halászok nem ismerik. 1. [Farkaskertek eleje 1: 327] 2. [Szilfa 1: 327] A N. szilfa az 1927-es térképen még megtalálható. 3. Úsztató [eol: 327; c^2: 218—223; Sarok-vonyó 12: 107] A gulyák itatóhelye volt. A birkákat nyírés „nyírás” előtt fürösztötték itt. 4. Keskeny-köves [Felsö-sajkódi keskeny 1: 327; Keskenykües 12: 107] Sajkód régen dűlőnév, ma nyaralótelep neve. 5. [Sajkódi felső köves 1: 327; Felsőkües 2: 218—223] 6. [Sajkódi alsó köves 1: 327] 14
