T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
Forradalom előtt
tatások stb. címen feltüntetett 20 080 forint összeg, amely az egész jövedelemnek 12%-a. A gabonaneműek, hüvelyesek, stb. értékesítéséből befolyó 41 999 forint összegben nyilvánvalóan a jobbágyok beadott terményei is benne foglaltatnak és így ez a jövedelemnek 19%-át kitevő ösz- szeg nem tekinthető pusztán a majorsági földek jövedelmének, ennek kb. egyharmada jobbágyi eredetű. Becslésünk egy másik forrás adatán alapszik.94 Az uradalomban összeírást készítettek ugyanis 1831-ben a dézsmagabona és a majorsági gabona mennyiségéről és ennek alapján állapíthatjuk meg, hogy az uradalomban az összes gabonának kb. 25—30%-át adta a dézsma-gabona. Ekkor az uradalom allodiális gazdálkodása már nagy tért hódított. Ebben a dézsmagabona-mennyiségben ugyanis nemcsak az úrbéri beszolgáltatásokat találjuk, hanem a bérlemények, az ötödös földek, stb. után beadott gabonamennyiséget is. 1811— tői kezdődően az arány változott meg, nem pedig a dézsmagabona meny- nyisége csökkent, hiszen 1810-ben a kilenced és tized ugyanezekből a gabonaneműkből a kéthelyi gazdaságban 2271 kereszt volt, 1831-ben pedig 4107 kereszt.95 A jövedelem jelentős részét, 12%-át alkotta a bor, pálinka, illetve a borkimérés haszna és mintegy 10%-ot az erdő jövedelmezett. Az ösz- szeg többi része eladásból adódott, továbbá postai bevételekből, állati termékek értékesítéséből, stb. A bevételnek tehát jelentős hányadát még mindig a jobbágyoktól szerezte az uradalom, noha ebből a kimutatásból a földek művelésére fordított jobbágyi munka értékelése hiányzik. A kiadások elkülönítése még a bevételeknél is nehezebb, mert az egyes tételeket ismeretlen szempontok alapján nagyon összevonták. 1832-ben a kiadások egész összege 220 439 forint volt, vagyis több volt a kiadás mint a bevétel. A kiadások egy külön tételét alkotja a robot túlteljesítésére kifizetett 2110 forint, mely a kiadásoknak 0,9%-a. A kiadott összeg nagyobbik része a személyzet és a gazdasági alkalmazottak fizetésére, nyugdíjakra, stb. ment el, míg egyéb munkadíj címén a kiadások 2%-át fizették ki. A legnagyobb összeget az állattenyésztés terén történő beruházásokra (17%), gépek, épületek beszerzésére, illetve emelésére, tehát az allodium fejlesztésére fordították. Külön kell megemlékeznünk a regálé bérletekről, amelyek közvetve a jobbágyokat is érintették és melyeknek összege az eltelt időszakban jelentősen emelkedett. A simongáti uradalomból maradt ránk egy 1830-as évekből származó kimutatás, amely szerint ebben a gazdaságban 6 lakóház, 7 kocsma kiméréssel, illetve az egyikhez Nagykorpádon üzlet és mészárszék is tartozott, 10 malom, 1 olajsajtoló, 1 bolt, halászat és pálinkaégetési jog, továbbá sörház után 2931 bécsi értékű, illetve 1172 conv. forint 40 dénár készpénzt, 1600 napszámot, 2086 pozsonyi mérő rozsot és 422 pm búzát kapott az uradalom. Ugyanebben az gazdaságban 1811-ben csupán 4 kocsma, 3 malom, 1 pálinkakimérés és 1 db urasági rét után fizettek az árendátorok 448 forintot, s emellett még mindegyiknek szabad faizása és állattartási joga is volt.96 A szili uradalomban viszont a 1830-as években 1 vendégfogadó, 5 kocsma, 3 csárda, 4 mészárszék (egyikük bolttal), 20 lakóház, 1 üzlet, 5 malom, 3 pálinkaégetőház, Bonnyán és Döröcskén pedig az olajütés jo50
