T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
Forradalom előtt
cserélt, báró Sina vette meg a simongáti uradalmat, s ezzel ennek) a kerületnek sorsa és élete kiesik érdeklődési körünkből. Ha statisztikáinkban mégis helyet adtunk nekik, ezt a jobbágynépesség sorsának vizsgálata tette szükségessé, melyet eddig az egész területre vonatkozóan figyeltünk, s az adatoknak ezt az egységét nem akartuk megtörni. A vétellel kapcsolatban a szili és simongáti uradalom részletes adatait megőrizte az ürményi levéltár.84 Vizsgáljuk meg elsőként ezekben az uradalmakban az úrbéri népesség helyzetét. Egy 1835-ben kelt kimutatás szerint a szili uradalomban fekvő Szil, Bonnya, Csorna és Döröcske területén összesen 125 6/8 úrbéri telek volt 223 jobbágygazda kezén, házas zsellér 129, házatlan zsellér 53. Meg kell jegyeznünk, hogy a házas zsellérek közül egy, a házatlanok közül pedig négy nem robotolt, ezek nyilván mesteremberek voltak. Ehhez a kerülethez tartozott a contractualista Gadács, ahol 35 lakost tartottak nyilván szerződéses zsellérként, akik évi 1711 napszám szolgáltatására voltak kötelezve. A simongáti kerületben Nagykorpád, Hosszúfalu, Rinyaszentkirály, Zádor, Henész és Bukogát falvakban 134 6/8 telken 343 jobbágygazda élt, s volt még a kerületben 51 házas és 26 házatlan zsellér. Az utóbbiak közül öten Hosszúvíz »colónián« laktak, ahol rajtuk kívül még 20 contractualista is élt. Ez utóbbiak, mint új telepesek összesen 213 1/4 conv. forint fizetésre voltak kötelezve. Egybevetve a szili kerületben az 1798. évi telkek számát, a most összeírott számmal, meg kell állapítanunk, hogy a 95 13/16 telekről 125 6/8-ra nőve, összesen 29 5/16 telekkel gyarapodott. Ezt a summát elsősorban a döröcskei telkek száma alkotta, bár Szilben is gyarapodott héttel a telkek száma. Feltűnően nagy a zsellérek számának növekedése, hiszen 1798-ban még csak 29 házas és 39 házatlan zsellér volt. Az adatok az uradalomnak azt a törekvését illusztrálják, amely szerint úrbéri jellegű föld nélkül kuriális zselléreket kívánt letelepíteni, akik az uradalom munkaerő bázisául szolgáltak. Megvizsgáltuk ezekben a községekben az 1812. évi dézsma összeírás alapján a telkek számát és meg kellett állapítani, hogy a telekszám gyarapodás 1798 és 1812 között már megindult, hiszen 1812-ben már 104 4/8 úrbéri telken gazdálkodtak a jobbágyok.85 1836—46-ban a megyei telek- számösszeírást Szilben 3 6/8, Csornán pedig 2/8 telekkel kevesebbet tüntetett fel, mint az 1830-as években készült uradalmi összeírás.86 Ez azonban kevéssé befolyásolhatja azt a megállapodásunkat, hogy a telkek száma és az utánuk járó szolgáltatások száma a kérdéses időszakban megnövekedett. A simongáti uradalom szerkezeti felépítése is megváltozott, ameny- nyiben Bukogátot a kéthelyi uradalomtól a simongáti uradalomhoz kapcsolták át, és így az adatok egybevetésénél már ezt is figyelembe kell venni. 1798-ban a kérdéses hat faluban a telkek száma 86 6/8 volt, 1812- ben 118 4/8-ra növekedett és 1836-ban már 134 6 8-ad telek volt. A házas zsellérek száma 1798-tól 1836-ig 20-ról 51-re növekedett, de a házatlan zselléreké 29-ről 26-ra csökkent. Jellemző a Hunyady uradalom gazdálkodására, hogy abban a kerületben is kiépítettek egy »colóniát«, Hosszú44
