T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére
Ez a jövedelemmegoszlás arra mutat, hogy az uradalom a XIX. század első évtizedében még alapjában véve a jobbágyaiból élt. Ismerjük az allódium megnövekedett számú személyzetét és tudjuk, hogy korszerűsítésre, különösen pedig az állattenyésztés fejlesztésére az uradalom nagy gondot fordított. Feljegyezték például, hogy egész Magyarországon gróf Hunyady rendezte az első lófuttatást 1815-ben Somogy megyében.57 — Ennek ellenére a bevételek zöme mégis a jobbágyok munkájából adódott. A jobbágyközségek életéről az 1810-es évek idejéről nincsenek ösz- szefüggő adataink, mindössze egy úriszéki protocollum őrizte meg számunkra a jobbágyok jogos elégedetlenségét. Az erdei fahasználatot korlátozta az uradalom a jobbágyokra nézve sérelmesen, és az ezzel kapcsolatos 1819. októberében Kéthelyen kelt úriszéki ítélet maradt ránk —- töredékesen — az ürményi levéltár úrbéri iratai között. Ez az irat csupán a panaszok 3. pontjától kezdődően tartalmazza az úriszék ítéletét. A jobbágyok első két sérelmét tehát nem ismerjük. A harmadik pontból megtudjuk, hogy az uradalom vezetői Balatonberényben 120 sectiora osztották fel az erdőt és csupán évente 6 holdról engedélyezték a száraz és dűlt fa, továbbá a faágak elhordását a jobbágyoknak. Ez az addigi évi 12 öl fa helyett telenként 4 ölre csökkentette a jobbágyok úrbéri faizásának mértékét. Érthető, hogy ezt a jobbágyok kevesellték, hiszen — mint tudjuk —- egy-egy úrbéri telken néha 4-5 ház is állott és ugyanennyi háztartás volt. Ugyanakkor a jobbágyok az erdei legelőjüket is elvesztették és csupán tarlóra és ugarra szorultak.58 Az így megindított úriszéki pert az uradalom nyerte meg, ami érthetően ismét csak kiélezte a földesúr és a jobbágyság közti ellentétet. Ugyanebben az időben az uradalom vezetői minden fórumon sürgették a hivatalos úrbéri rendezést. 1820. augusztus 20-án Somogy megye nagygyűléséből felterjesztették Balatonberény úrbéri regulációját, amelynek periratait 1822-ben küldte vissza a helytartótanács. A perrel egyidejűleg, 1821. februárjában újabb panaszfüzért is felterjesztettek a helytartó- tanácshoz, amelyben a balatonberényiek robottal, faizással és a kilenceddel kapcsolatban, továbbá az úrbéres föld és rét szerintük helytelen osztályozása tárgyában emeltek panaszt.59 A hivatalos kerekek nagyon lassan forogtak és 1826-ban még mindig csak a balatonberényiek túlzott robotoltatá- sukkal kapcsolatban benyújtott panaszának tárgyalását rendelték el — megyei szinten — Bécsből; az úrbéri rendezés ügyében csupán 1827-ben egy megyei sürgetésről van tudomásunk.60 A Hunyady birtok községei közül Balatonújlakon 1818-ban, Bony- nyában pedig 1824-ben összeíratták és megbecsültették a jobágyok kezén lévő írtásföldeket, ami az úrbéri birtokrendezés egyik állomása volt.61 Bonnyában — ahogy ez a későbbi úrbéri periratokból visszakövetkeztethető, 1827-ben végre is hajtották az úrbéri birtokrendezést.62 Az 1820-as években egyébként az egész megye területén megszaporodtak a birtokperek, amelyeknek alapvető indítóoka a gabonakonjuktúra elmúltával kialakuló új gazdasági helyzet volt, amely a földesurakat nagyobb legelőterület szerzésére, illetve a jobbágyoktól lehetőleg független gazdálkodás kialakítására ösztönözte. 36
