T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére
gyümölcsösök övezték. A mezővárost nyugati részén erdők és hegyek határolták, országos vásárprivilégiummal rendelkezett és dicséri annak jó fehér és vörös borát.53 A jobbágyságot igen érzékenyen érintette a királyi regálék bérlete is. Említettük már, hogy az egész uradalom területén a XVIII. század végén idegen regálé bérlők egész sora jelent meg, akik magas összeget fizettek mészárszék, kocsmatartás, bolt, sóárulás, pálinkaégetés stb. jogáért 1811-ben ugyancsak megtaláljuk Kéthelyen a kocsma, a mészárszék, a pálinkaházzal összekötött bolt (évi 1400 Ft bére volt!) — a sókereskedés, a hamuzsírégetés, továbbá a halászat bérletét. Az ezekből befolyó bérleti összeg évi 1703 Ft volt. A két utóbbi jövedelmezhetett a legtöbbet, mert az ezekért járó cenzust az inspektor kiemelten is felemelni javasolja. — Balatonújlakon csak egy kocsma, Balatonberényben azonban ismét pálinkaház, mészárszék, szabadkereskedés és balatoni halászat után fizettek összesen 600 Ft árendát. E mellett a halászoknak évente 200 font fogast kellett természetben Ürménybe, vagy Becsbe szállítaniuk. Varjas- kéren idegen bérlő kezén van a szabadkereskedés, de a község bérli a halászatot, Bukogáton csak egy kocsmaház, Mesztegnyőn azonban pálinkaház, mészárszék, malomcenzus és a szabadkereskedelem után fizetett, összesen 207 Ft növelte az uradalom bevételét. Mindenütt a cenzusok felemelését tanácsolta a birtok ismertetését elkészítő inspektor. Itt kell megemlítenünk, hogy a királyi regálék bérösszegének emelése a Somogy megyei Széchenyi uradalomban is az 1809:—1810-es években történt meg.54 Lehetséges, hogy ez a pénzelértéktelenedéssel is kapcsolatban volt, hiszen ezeket a béreket készpénzben fizették. Igen valószínű az is, hogy a két, szakemberekkel gazdálkodó Somogy megyei nagybirtok vezetősége figyelemmel kísérte egymás rendelkezéseit, hiszen, mint láttuk, a Hunyady birtok inspektora a gyümölcs után fizetett bér elrendelésével kapcsolatosan a Széchenyiek marcali uradalmának példájára hivatkozott! Ebből az időszakból van az első konkrét adatunk a Hunyady uradalomban a közös legelő megnyirbálásáról. Arról már tettünk említést, hogy a XVIII. század utolsó évtizedeiben az uradalom megtiltotta jobbágyainak a birkatartást. 1811-ben az inspektor jelentésének a »juhászat haszna« című fejezetében arról számolt be, hogy Kéthelyen a bárányok és a finomgyapjas kosok számára 1808-ban 101 hold legelőt kiszakítottak az addig a jobbágyokkal közösen legeltetett legelőrészből és ez a hozzátartozó erdővel már 265 holddal kisebbítését jelentette az addigi közös legelőnek. A község (Gemeinde) nem akar ennek a 265 hold legelőnek elvesztésébe belenyugodni, azonban — amint ezt az inspektor írja — kénytelen lesz beletörődni, mert a földesúr már birkaistállót és egyéb épületet is emelt ezeken az elszakított részeken. Az uradalom egész területén csupán Döröcskén —.mely elég távol volt az uradalmi birkalegelőktől — engedélyezték>.a jobbágyoknak a birka tartását, de itt is juhonként 10 krajcár cenzust kellett fizetniük ezért! 1811-ben az inspektor ;— arra hivatkozva, hogy egyedül ennek a községnek vari joga birkát tartani — e cenzus megduplázását ajánlotta,, s azt, 34
