Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

Bevezetés

(érdekelt ugyanis a szöveghűség — változtatás — módosulás stb. kérdése), egy betű eltérést nem tapasztaltam. Volt azonban olyan adatközlőm is, aki ahányszor elmondta, mindig másképp alakította. Általában az ifjabb nemzedék mindig aszerint tudja, amilyen mértékben érvényesül a szülői, nagyszülői átadó, megmentő szándék.

5, E hagyományanyag vallási megoszlás szerint inkább a katholikumhoz tapad, rómaihoz, göröghöz egyaránt. A görög gyakorlat talán mélyebben és általánosabban él, de szövegileg nem olyan változatos.

58 E tapasztalat feltehetően egykori liturgikus ősszövegek kérdésével függ össze. A római katholikusok szövegei változatosabbak, de oldottabbak és mélység — szélesség vonatkozásában az erősen hagyományőrző vidékeken jeleznek differenciáltabb értékeket. Protestáns adatközlőink is vannak, elsősorban reformátusok. Már csak erősen racionalizált díszítő-elemeitől megfosztott szövegeket ismernek. Főleg az »Én lefekszem* típuskör néhány kezdő sorát. Három évvel ezelőtt a kezdeti gyűjtések gazdagabb református anyagot ígértek. Aztán derült ki, hogy a valóban protestáns adatközlők sok esetben katholikus hozzátartozóiktól tanulták meg a díszítettebb szövegeket, mert saját imáiknál szebbnek tartották ezeket.

59 Változatlanul feltételezem azonban — mind saját, mind Kallós Zoltán református területen folytatott gyűjtései, továbbá a nemzetközi protestáns párhuzamok alapján. — hogy a református »ősszüiők« valamikor ismerték e szövegeket, de hitük értelemközpontú, demitizáló jellege folytán ezek elveszthették »cifra« »kokasos* elemeiket, s csak a »praktikum« jegyében éltek tovább. Foglalkozás — társadalmi réteg szerint megoszlást nem tapasztaltam, sem a jelen falu kiegyenlítettebb társadalmában, sem az 1945 előtti erős taglaltságban. Paraszt, pásztor, halász stb. éppen úgy mondotta az »egisz nip* »szajrü szájra ment* imádságait, mint iparos, zsellér, nincstelen, vagy cigány környezetből kikerült. Társadalom/foglalkozás per funkció: nem jelez különbséget. Szórványadataim vannak viszont a társadalmi ellentét imagyakorlattal kapcsolatos jelentkezésére.

00 Ugyancsak függetleníthető az iskolázottság lététől, fokától. Ez szintén kivetül az anyagban, de más kapcsolásban: jelleg, eredet stb.

01 III. Terület — nyelv Az egész magyar nyelvterületen él. így határokon túli vagy történeti rendű szórványmagyarság közt is (Moldova s a volt bukovinai székelység). Hazai nemzetiségek körében is gyűjtöttem. Ebből ugyan a szomszéd népek jelen gyakorlatára még nem következtethetünk, de léte elképzelhető, főleg a román folklórban, melynek bizonyos ágaival s motívumaival szövegeink rokoníthatók (pl. kolindák). Feltehetően ez érvényes bolgár, szláv vonatkozásban is. Távolabbi közösségek, területek esetében egyéni tapasztalatra nem támaszkodhatom csak a rendelkezésemre álló irodalmi és folklóradatokra, melyek jobbára a múltat érintik. Ez adatok alapján: európai hagyomány, kereszténységhez tapadó általános folklórjelenség. Történeti gyökerei a középkorig ereszkednek, illetve ... De erről később, az eredetkérdésnél részletesebben szólunk.