Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

Bevezetés

Alkalomhoz jelen funkcióban szorosan nem kötődött. Zárt, hagyományőrző vidéken szórványközösségekben (pl. Moldova) szokásköltészet köszöntő, kántáló szövegrészleteiként jeles napokon előfordult. Ideje: jobbára esti, reggeli ima, néha délben is mondják. Gyakran pénteken, nagyböjtben, nagyhéten, nagypénteken. Bajban, veszedelemben. Betegnél, haldoklónál.

48 Sokszor csak amikor »éppen eszükbe jut*. Munkaközben, úton, mezőn.

v] ^Bármikor lehet*. Helye: lakószoba (konyha asztalágy-tűzhely körül-előtt, térdelve, ülve; falikereszt, Mária-szobor előtt.

50 De kint a határban lévő keresztnél is. Különben »alkalom*-nál említettek függvényeként, pl. Kálvárián, imaházakban stb.

51 Rítusban helye — rendje nincs. Ad hoc jellege miatt nem is alakulhatott ki, hacsak nem egyénileg végzett énekkel taglalt esti-reggeli imádkozás — ájtatoskodás során. Főleg palóc vidéken. Kivételre utal a mezőkövesdi asszonyok közlése, kik este »summásságon« közösen végezték a barakkban elalvás előtti megszabott rend jegyében imamondásukat.

02 Itt szólok a gyűjtő tapasztalatáról azzal kapcsolatban, hogy aktíve élő néphagyomány-e még ma is, vagy csak passzív, emlékezettárolta egykori gyakorlat, életforma-elem? Erre éppen úgy nem lehet egyértelmű választ adni, mint e hagyományegységben sok mindenre. Van, aki el nem hagyná, mert nélküle nem tud elaludni, s ha véletlenül olyan fáradt volt, hogy elnyomta az álom, megébred, mert nem imádkozott. Van, aki »folytatgatja« és olyan is, aki, ha »éppen eszébe jut*. Nem egyből úgy kellett kiásni,

03 s volt, ki valamikor tudta, de már »reg feledte*. Olyan is akadt, ki hallotta régen, de nem tartotta »erdemes«, ^valóságos* imának. S nem ^foglalkozott vele*. Ugyanígy a kor viszonylatában. Sok öregasszony már nem »hasznalja«, de vannak öregek, kik unokájukkal együtt minden este végzik. Különben ez fejezetnyi kérdés, valójában a jelzett szemléletváltozás mércéje határozza meg. Kapcsolódik a valláselsorvadás — elkopás kérdésköréhez is.

5

'' Széles ívü kitekintésre nyerünk lehetőséget a népi vallomásokból, mert minden fázis s minden fázismozzanat jelentkezik: együttesen teljes tudatkörképet ad. II. Hordozó-réteg Nemtől független, férfi nő egyaránt végzi. A kicsi gyerekkori elsajátítás idején szülő, nagyszülő nem tett különbséget fiú-leány között. A női adatközlők magasabb arányszámát más tényezők határozzák meg: lelki alkat, érzelmi beállítottság, misztikum iránti fogékonyság, pszichés túlterhelés, érzékenység. Korhoz: csak annyiban kötött, amennyiben az öregek hátatfordítanak az életnek, készülnek a túlvilágra, igyekeznek megcélozni a mennyországot.

55 A köztudat gyakran az öregkorral társítja az imádkozás tényét, mintegy privilégiumának is tekinti, s még más világszemléletüek is elnézik nekik. Hozzájuk ez »illik*, nekik »ez jár*. Sokszor csak ez jár. Ez egyetlen dolguk, s mert munka nélkül nem tudnak élni, ezt végzik egyre beszűkültebben. dG Ugyanakkor középkorúak, sőt fiatalok is ismerik, gyerek adatközlőim is vannak, legkisebb 2 és fél éves. Többször vettem fel családon belül három generáció hangját ugyanazon imádság elmondásával,.