Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

II. Szenvedéstörténet mozzanatait felidéző szövegek

fel vivek Sinai hegyre magos keresztfan megfeszittetik piros vere ki csordulván Maria Magdolna lábához borula ugy sira hajával lábait törülgeti ugy monda o en fiam fényes Jesus lam meg mondám teneked te leszesz az én bu latot fiam en leszek a te bulatott anyád (4. old. var.) o en Aszszony anyám nekeseregjel énérettem nekeseregjenek azok akik a fekete földön laknak kik Apjukat anyukat nem tisztelik valaki ezeket minden nap háromszor meg számlálhatja se pokolra se purgatoriumra nem vitettem az örök dicsőségben vitetem. A Memorialis négyrét hajtott lap 1. és 4. oldalán található ugyanazon kéz lejegyzésében. A 4. oldalon lényegesen rendezettebben, mintha leírója a talán diktálás után sebtében rögzített sorokat akarta volna letisztázni. Jelenleg az 1. oldal alapján közöljük a szöveget, míg az Ethn.ban az összefogottabb változatában hoztuk. Ez értékes emlék nyelvészeti elemzését Pais Dezső végezte el. Ethn. 1971:3, 364—367. o. — Memorialis szövege 352. o. 67. FÖLTEKINTEK A SINAI HEGYRE Szenna (Somogy m.), 1971. XI. 1. Szabó Józsefné Koczván Katalin?. 1926. Fehér rózsa, Mária Ablakomba Mária, Ajtómon Boldogasszony, Szobám közepén szent kereszt, Kerűjjetek keresztek, Őrizzetek angyalok, Nehéz álom meg ne nyomjon, A rossz ember távol járjon, Gonosz ördög meg ne csaljon. Názáretbeli Jézusom, Feltekintek a Sinai hegyre, Ott látok szép szentegyházat, Kívül kincses belül irgalmas, Abba vagyon egy szent áldott szent szék, Abba ül asszonyunk Szűz Mária, Térdig vérbe, könyékig könnybe, Arra megy szent evangélista,