Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

Befejezés

BEFEJEZÉS Törvényszabta lehetőségek határai közti intézkedések és árulás, fáradhatatlan szervező munka és önzés, lelkesedés és ellenállás jellemezte 1848-ban a magyar történelemnek azt az öt hónapját, amely többek közt annak jegyében telt el, hogy a Dráva-vidék védelmét szervezték. De a sorkatonaság egységei részint ellenállás nélkül visszavonultak - szeptember 23-tól már Móga János altábornagy vezérlete alatt - részint átálltak a horvátokhoz, a nemzetőrök nagy része elhagyta állomáshelyét, a honvédzászólaljakat pedig elvezényelték a Dráva mentéről. Ezért a folyó közelében nem tartóztathatták fel a támadókat. A védelem szervezésének munkája tehát a kezdeti sikerek után végső kimenetelében eredménytelen maradt. Viszont a sorkatonaság visszavonult részei, továbbá az 1. és a 7. honvédzászlóalj, valamint a tolnai, a székesfehérvári és a veszprémi önkéntesek vettek részt szeptember 29-én más, nem a Dunántúlról összegyűlt csapatokkal együtt a győzelemmel megvívott pákozdi csatában.

1 Csányi László tovább folytatta a magyar sereg megerősítésére és az ellenség megsemmisítésére irányuló tevékenységét, megmaradt a nemzeti ügy önfeláldozó harcosának, és tőle telhetőleg igyekezett legyőzni a céljai elérése elé tornyosuló akadályokat.

2 V. Ferdinánd király pedig október 3-án a Magyarországon állomásozó, egész hadsereget Jellasics rendelkezése alá helyezte, és a végrehajtó hatalom gyakorlását is rábízta, elrendelte az országgyűlés feloszlatását, s érvénytelennek nyilvánította az országgyűlés által elfogadott, de nem szentesített határozatokat.

3 Ezután Magyarországnak csak az lehetősége maradt, hogy újabb megpróbáltatásokat vállaljon alig fél éve kivívott függetlenségének megvédelmezésére. JEGYZETEK 1 Szemelvények a magyar hadtörténelem 2 Barta: i. h. 645. 1. tanulmányozásához. II. k. 49. 1. 3 Pap: i. m. 273. sz. II. k. 69-71.