Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében
miniszterelnöknek: „Feldúlt kebellel látom honunk egén tornyosulni a vészt, melyet békés eszközökkel többé szétoszlatni nem lehet. Hrabovszky fontos küldetésében vétkes eljárása által kompromittálta a kormányt, kompromittálta a hazát, és azzal, hogy a bán akaratának engedve nem katonai erővel mint királyi biztos, hanem mint osztrák főtiszt ment be (Horvátországba), elhagyva kíséretét, meghiúsítva utasítását, felnövelte ellenségeinknek tekintélyét és hatalmát."' Július 17-én a magyar kormány előterjesztésére az uralkodó Hrabovszkyt el is mozdította péterváradi hadikormányzói tisztségéből, és budai hadparancsnokká nevezte ki. 16 Sorkatonaság a Dráva vidékén A Dráva vidéki őrvonalban jelen volt a sorkatonaság néhány egysége. A sorkatonaság létrehozásáról az 1715: VIII. t. c. rendelkezett, amely 1848 előtt, a Habsburg birodalom katonaságának volt az alkotó része, 17 ennélfogva a bécsi haditanács parancsnoksága alatt állt. Az 1848: III. t. c. 6. §-a a Magyarországon állomásozó csapattesteket a magyar honvédelmi miniszter hatósága alá helyezte. Ugyanezt fejezte ki az uralkodó május 17-i kézirata, továbbá június 10-i rendelete is. Ezek értelmében minden, az előbbiekre vonatkozó közleményt a magyar hadügyminisztérium útján kellett volna kiadni. Mégis a bécsi kormány a Magyarországban levő katonai parancsnokságoknak titokban rendeleteket adott ki, és azok engedelmeskedtek neki. A bécsi kormányzat egyrészt túltette magát az áprilisi törvények határozatain, másrészt nem voltak magyar szempontból megbízhatóak a hadparancsnokságok sem, ezért nem lehetett az ország védelmét teljesen az irányításuk alatt álló sorkatonaságra alapozni. Is Ugyanakkor a magyar kormány április 20-ától ismételten eredménytelenül sürgette a Galíciában és Morvaországban állomásozó magyar csapattestek hazavezénylését. 19 A sorkatonaságból a honvédelmi miniszter távollétében a miniszterelnök május 15-én a Zanini gyalogezred egyik osztályát-2 " küldte Budáról Nagykanizsára, hogy azt ott „amint szükséges alkalmazzák".1 Június 5-én pedig Csányi a 48. számú, Ernő gyalogezredből két századot a Muraközbe indított ,,a rend fenntartására", hogy ,,a drávántúli élénk mozgalmak és izgató ingerültség" tovább ne terjedjenek. 22 Csáktornyára küldtek az Ernő gyalogezredből néhány nap múlva egy további századot is. 23 Június 8-án Mészáros Lázár, aki addigra már átvette a Honvédelmi Minisztérium vezetését, értesítette Csányit, hogy ,,a varasdi berohanások gátlására" a 60. számú, Wasa gyalogezredből két zászlóaljat vezényel Nagykanizsára, hat ágyúval. 2 '' A két zászlóalj, a gyalogezred 1. és 2. zászlóalja június 14-én, illetve 16-án indult Bécsből Magyarországra, bár az ezredtulajdonos ezt megakadályozni igyekezett, de Latour gróf hadügyminiszter kijelentette neki és a Wicdersperg báró százados vezetésével nála tisztelgő katonai küldöttségnek: „Az ezred itt is, ott is a császárnak szolgál. Engedelmeskedniük kell." A zászlóaljak 18-án érkeztek Pestre; onnan az első 21-én, 20 a második pedig 27-én indult Zala megyébe. 21 ' Június 15-én arról küldött a honvédelmi miniszter Zala megyébe értesítést, hogy Morvaországból a Miklós császár nevét viselő, 9. számú huszárezred 1. osztályát a megyébe irányították; 2 ' amely július 11-én Zalalövőre meg is érkezett. 28 A Zanini ezredbe tartozó osztályt viszont már június 21-én tovább irányították Zala megyéből Eszékre. 2 " Végül is a Wasa gyalogezred 1. és 2. zászlóalja, a Miklós huszárezred 1. osztálya, valamint az Ernő gyalogezredhez tartozó három század maradt Zalában a hat ágyúval.''"
