Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében

A horvát támadás és az őrvonat katonai értéke Teleki Ádám, miután Neustádter generális értesítette, hogy a bán hamarosan megtámadja Magyarországot, jelentette Batthány miniszterelnöknek: „Miután Jellasics két csapatban 20 000 emberrel szándékozik betörni, a magyar sereg azt meggátolni erőtlen lévén, kénytelen a Muráig visszavonulni." Pedig a valóságban Teleki nem is akart harcolni, és nem tartotta magát Csányinak ahhoz a tervéhez, hogy a Dráva partján fejtsen ki a magyar sereg ellenállást, tehát a Muraközt is védelmezze. A kormánybiztos ki is jelentette: „Most ismét ott vagyok igen kevés különbséggel, ahol voltam Ottinger úrral", és jogosan kérdezte: „Ha Muraköz védelmére erőnk nem létez, létezend-e erőnk hazánknak Murán inneni részét megvédeni?" Azt gondolta, hogy a sorkatonaság Teleki parancsa nélkül nem engedelmeskedik neki, s nyíltan megmondta, hogy nem kíván a seregnek csupán élelmezési biztosa lenni, miközben a kormány által ráruházott politikai hatáskört nem képes a főparancsnok ellenállása miatt gyakorolni/'

00 És Jellasics szeptember 10-én levelet küldött Telekinek, felszólította, hogy csatlakozzék hozzá, vagy vonuljon a Mura mögé. Leveléhez a bán két kiáltványt is mellékelt, az egyiket „Magyarország lakosaihoz", a másikat katonaságához címezte. A katonáknak többet közt ezeket írta: „Ne nézzetek minket elleneknek ... az ausztriai lobogók emelkednek sorainkban ... a kétfejű sas nem válhatik lázadás és árulás jelképévé. . . fegyverhez szeretett fejedelmünk jogainak fenntartására nyúltunk ... az ausztriai hadsereghez számítjuk magunkat. . . éljen az ausztriai hadsereg egysége . . . éljen kegyelmes császárunk és királyunk!'"

1

' A továbbiakban támadását azzal indokolta, hogy a magyar miniszterek állhatatosan ragaszkodnak az áprilisi törvényekhez. De nem azt hangsúlyozta, hogy a törvények Horvátország helyhatósági jogait sértik, hanem azt, hogy Magyarországnak a törvények értelmében önálló pénzügy- és hadügyminisztériuma van, ezeket pedig - szerinte - a megfelelő bécsi minisztériumokba kell beolvasztani. Nem a megsértett Horvátország nevében indult tehát elégtételt követelni, hanem inkább a bécsi kormány nevében, hogy megsemmisítse Magyarország hadügyi és pénzügyi függetlenségét/'

8 És a bán seregei szeptember n-én, reggel 6 órakor a varasdi hídnál, valamint Perlaknál és Légrádnál, továbbá Barcsnál átkeltek a Dráván.

49 Jellasics, hogy a császár iránti hűségét bizonyítsa, ,,a horvát nemzeti színeket azonnal a császári színekkel cseréltette fel."

50 A benyomuló horvátoknak ellenállhattak volna a sorkatonaságnak a Dráva vidékén állomásozó egységei: az Ernő gyalogezredből három század Csáktornyán, a Miklós huszárezredből négy század Nagykanizsán tartózkodott;''

1 - a Miklós huszárok századai közül kettőt Zalalövőről, egyet Alsólendváról és egyet Légrádról rendelt ide Teleki Ádám arra a hírre, hogy Jellasics Varasdon összpontosítja seregét'

2 -, ugyancsak Nagykanizsán állomásozott a Wasa gyalogezred egyik (az 1.) zászlóalja; a Radeczky huszárezred tartaléka, továbbá a Sándor huszárezred 1. osztálya Marcaliban és Kéthelyen, a Sándor huszárok 2. osztálya Istvándiban és Szülőkön, a 3. osztálya pedig Szigetváron állomásozott; Baranyaváron, Mohácson, továbbá Pécsett tartózkodott az Ernő gyalogezredből egy század. Ezeknek a csapattesteknek összesen mintegy 2500-3000 volt a létszáma. Az Eszék várát őrző 16 század (mindössze 3000 fő) sorkatonaság részben a Sándor, részben a Wasa, részben a Zanini gyalogezredből került ki.

j3