Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

dzsidát készített. 1 '' A nemzetőrök azonban szívesebben használták az őrszolgá­latban saját vasvilláikat. 1 ' 8 Lőfegyvert és lőport viszont minél többet kértek, fő­leg azért, mert Csányi rendelete értelmében éjszaka is kellett őrködni. 1 ' 9 Somogy megye fegyvertárában szeptember 7-én a következő fegyverek voltak: 414 szuronyos puska, 87 karabély, 26 vadászpuska, 70 kard, 3808 dárda. A nemzetőrök felszereléséhez tartozott az a 875 puska is, amely a nemzetőrök személyes tulajdonát képezte. 180 A megyei bizottmány szeptember elején 188 dzsidát készíttetett, az árát, 125 Ft és 20 krajcárt a házipénztárból fizette ki. 181 A fegyverellátást a Dráva menti megyék járásai közül egyedül a baranya­váriban sikerült kielégítően biztosítani. A járás nemzetőreit részben az állam ál­tal juttatott, részben a megye által készíttetett fegyverekkel szerelték fel, egy ré­szük pedig szolgálatban is saját fegyverét használta. 182 Pécs városa ágyút kért a honvédelmi minisztériumtól. A minisztérium azonban nem tudott a Pesten levő lövegekből küldeni, mert ott is kevés állt ren­delkezésre, viszont szeptember 2-án megígérte a pécsieknek, hogy ha a város ösz­szeállít egy üteget, ellátja azt a szükséges lőszerekkel. 183 Vas megye bizottmánya 1000 darab szuronyos puska vásárlásával Bécsben és Grazban próbálkozott augusztus közepe után. A fegyverek árának fedezésére a megyei közpénztár terhére 20 000 Ft kölcsönt vett fel. 18/1 Veszprém megye bizottmánya úgy határozott, hogy az őrseregek felszere­léséből hiányzó fegyvereket az egyes községek szerezzék be. Töltényeket a mi­niszterelnöktől kért, mivel birtokában csak néhány ezer volt, annak is bizonyos hányadát az otthonmaradó nemzetőrök számára kívánta visszatartani. 180 Tolna megye nemzetőreit szeptember elejére sikerült szuronyos puskák­kal és egyéb lőfegyverekkel megfelelően ellátni. A fegyverekre a megye pénz­tárából 14000 forintot fizettek ki. Lőszerekben viszont hiányt szenvedtek. A ren­delkezésükre álló 5 és fél mázsa ón ugyanis kevés volt. Ezért kértek még 4 és fél mázsa ónt puskagolyók öntésére, továbbá 10 000 patront, valamint 3 mázsa puskaport patronok készítésére. 186 Az egészségügy romlása A nehézségeket fokozta az egészségügyi viszonyok romlása. A rossz kö­rülmények miatt a táborokban tífusz-szerű betegség ütötte fel a fejét. 18 ' „Kenyér - írta emlékirataiban Edvi Illés Pál - Kanizsáról szállíttatott. Hús helyben volt található. Hanem a további élelmezés a Dráva mellett igen sovány lett, nem ki­elégítő, és valami jóféle étkek pénzért sem voltak kaphatók. A szállások is ron­dák, úgyhogy a szállók inkább kint a gádorokban vagy pajtákban háltak. Bor és víz rendkívül rossz. Melyekhez társulván a szokatlan katonai életmód és zaklat­tatás: igen sokan betegségekbe - különösen az ún. drávai lázba - estek, mely valami typhus (hagymáz) neme, és amelyből szörnyű hosszadalmas és kínos lőn a felgyógyulás, sőt sokan onnét hazahozatva ezredesi engedély mellett, utóbb is belehaltak." 188 Edvi Illés Pál leírása a Vas megyei nemzetőrök körében ural­kodó viszonyokra vonatkozik, de a megbetegedésekkel kapcsolatos tudósítása nagy mértékben általánosítható, hiszen Csányi a Verőce megyei főispánt augusz­tus közepén arról tudósította, hogy a megbetegedések miatt a Wasa ezred 1. zászlóaljából legfeljebb 500, az Ernő ezred 3. zászlóaljából legfeljebb 550, az 1. honvédzászlóaljból mintegy 800 fő volt az őrvonalban szolgálatra beosztható. 189

Next

/
Thumbnails
Contents