Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

csak két hétre mobilizálják, de kifejezte azt a reményét, hogy a következő alka­lommal az utóbbi miniszteri rendeletben megszabott hosszabb időre fognak a nemzetőrök kiállani. 34 A nemzetőrök kiindításával járó pénzügyi nehézségek augusztusban is mutatkoztak. Csányi a nemzetőrök mobilizációjáról szóló rendelet megjelenése után, mivel a megyék többnyire azt határozták, hogy nemzetőreik két hétig szol­gáljanak, hamarosan úgy rendelkezett, hogy a felváltó őrsereg fizetése akkor kez­dődjék, amikor már elfoglalta állomáshelyét, és addig tartson, ameddig ott ma­rad. Ezzel Csányi mérsékelni akarta az államnak a nemzetőrök kimozdításával járó egyébként is tetemes kiadását. Varga Lajos tapolcai főbíró azonban - han­got adva a nemzetőrök reagálásának is - kifogást emelt az intézkedés ellen. Arra hivatkozott, hogy a nemzetőröket az 1848: XXII. t. c. 13. §-a értelmében külső szolgálat idején napidíj illeti meg, a külszolgálat pedig akkor kezdődik, amikor a nemzetőr elhagyja lakóhelyét. Hangoztatta azt is a főszolgabíró, hogy az őr­seregeket fizetés, élelmezés nélkül a határszélekre rendelni különben is „teljesen lehetetlen". Ezért kérte a kormánybiztost, hogy a tapolcai járás őrserege számá­ra a törvényszabta fizetést utalja ki. ;,J Varga főszolgabíró „hivatalos levelére" Csányi „barátságos", de hatá­rozott választ küldött: ha a nemzetőrök részére országszerte fizetnek napidíjat a lakóhelyüktől a Dráva vidékére történő utazás és visszautazás idejére, és fizetnek ugyanerre az időre élelmezési költséget is, - írta - akkor nem a háború, hanem a költségek fogják a gyenge lábon álló kincstárat felcmészeteni. A törvény meg­hozatalakor ugyanis senki sem gondolt, nem is gondolhatott arra, hogy a kiin­dított nemzetőröknek két hetenként történő felváltása, továbbá az utazás idején fizetett napidíj és az élelmezési költség súlyosan megterheli pénzügyileg az álla­mot. Az elégedetlenség csillapítása végett Csányi végül is engedélyezte, hogy a tapolcai járás nemzetőrei az őrhelyre való utazás idején élelmezési költséget, a hazautazáskor pedig napidíjat kapjanak, de leszögezte, hogy „nem lehet nem fáj­lalni, ha részünkről, kik percről percre nagyobb veszéllyel fenyegettetünk, kik előtt nem egynéhány napidíj nélkülözése, hanem örök megsemmisülés áll, olyan követelések tétetnek, melyeknek ilyen iszonyatos körülményekben a gondolatban felmerülniük" sem lenne szabad. 30 Somogy megyében a barcsi járáshoz tartozó Komlósd nemzetőrei is pa­naszkodtak az élelmezési költség és a napidíj megszüntetése miatt; a kaposi já­rás nemzetőrei pedig kijelentették, hogy gyalog nem hajlandók kivonulni. 3 ' Ügy látszik, hogy az utóbbiak számára a megye nem akart fuvart biztosítani a kivo­nuláshoz. Az esetek mutatják, hogy a nemzetőrök kiindítása az államháztartás számára súlyos anyagi megterhelést jelentett, ezért a hatóságok a kiadásokat mér­sékelni igyekeztek. Augusztus 3-án Csányi megküldte a honvédsereg rendszabályait a nemzet­őri zászlóaljak parancsnokainak. A nemzetőrök felesküdtek megtartásukra. So­mogy megyében a Zichy László őrnagy parancsnoksága alatti zászlóaljnak Gör­getegen alakult százada azonban lázító szavak kíséretében megtagadta az eskü letételét. A tiszteknek sikerült ugyan a századot lecsillapítaniuk és az eskütételre rábírniok, mégis szükségesnek találta az őrnagy az esetleges további lázongás megelőzésére a századot felosztani és tagjait a többi századba sorolni. 3 * Augusztus közepe előtt a Drávának baranyai partszakaszán Somogy me­gye határától, nevezetesen Bogdásától a vejti révig terjedő rész őrizetlenül ma-

Next

/
Thumbnails
Contents