Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

JEGYZETEK 1 P. H. 1848. 47. sz. 2 P. H. 1848. 55. sz. 3 P. H. 1848. 70. sz. 4 P. H. 1848. 39. sz. 5 P. H. 1848. 55. sz. G P. H. 1848. 58. sz. ' Cs. ml. I. s. 9. sz. s Gclich Richárd: Magyarország függetlenségi harca 1848-49-bcn I. k. 29. 1. 9 Csányi László Zala megyei földbirtokos és ellenzéki politikus, 1848 márciusában a pesti közbátorsági választmány tagja és a pesti polgárőrség szervezője. Mint kormánybiztos elsősorban a belügyminiszternek volt alárendelve, kiemelkedő fontosságú jelentéseit a miniszterelnöknek címezte. (Barta István: Kossuth és Csányi. Századok 1952. 610. 1.) Az iratokon Csányi királyi biztos címmel szerepel. 10 Sm. m. biz. jkv. 8. sz. 11 Cs. BM. 15. sz. 12 Horvátországban az alkotmányellenes törekvések nem szűntek meg, sőt, a magyar kormány kiegyenlítő és békés törekvései ellenére is tovább folytak; a bánt az uralkodó rendeletei sem tudták a törvényes útra visszatéríteni, és önkényes intézkedései a horvát és szlavón lakosokat a zendülés szélére sodorták; azoknak, akik a törvényes intézkedéseknek alávetették magukat, személyes és vagyonbiztonságát megsemmisítették, és emiatt többen kénytelenek voltak hazájukból elköltözni; a Dráva mentén, a folyó jobb partján a horvátok fegyveres katonaságot vontak össze. 13 Magyar Törvénytár 1836—1868. 246. 1. A nemzetőrségnek április folyamán és május elején a törvényben megállapított rendeltetése alapján a személyes és vagyonbátorság biztosítása és rendzavarás esetén a rend helyreállítása volt a feladata, beleértve a földbirtokosok védelmét és a földesurak ellen támadó parasztok megfékezését is. Vi Jelenkor 1848. 61. sz. ío Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849ben I. k. 178. 1. " Cs. nif: Csányi levele a miniszterelnöknek 1848. június j-án. G a. Hrabovszky helyérc Blagoevich bukovinai és határőrvidéki parancsnokot rendelte az uralkodó. (Szeremlci Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről I. k. 140. 1.) Viszont Blagoevich sem volt híve a magyar ügynek. Egyéniségét jellemzi, hogy miután értesült az O. H. B. október 3-i tudósításáról, amelyben az O. H. B. Beöthy Ödön és Bukovics Sebő délvidéki kormánybiztosoknak péterváradi „merényckről" és „gaz ármányokról" küldött értesítést, (a tudósítást közli: K. L. ö. m. XIII. k. 76. 1.), kijelentette, hogy „Kossuth túlfeszíté a dolgokat", s ő ,,a császárnak" kíván engedelmeskedni. (Szeremlei: i. m. I. k. 247. 1.) 1849 március végén pedig Perczel Mór tábornok és Batthyány Kázmér kormánybiztos a mintegy 60 megbízhatatlan főtiszttel együtt Blagoevichet is kiutasította Péterváradról, hogy a várat a belső árulástól megmenteni lehessen. (Szeremlei: i. m. II. k. 90. 1.) 7 Fényes Elek: Magyarország leírása I. r. 145-147. 1. A sorkatonaság egységeinek létszáma 1848-ban a még akkor is érvényben volt 1816-i királyi leirat értelmében : Gyalogezred létszáma: kar 73 személy 2 gránátos század 272 személy t8 közönséges század 3348 személy összesen 3693 személy tehát 1 gránátos század 136 személyből 1 közönséges század 186 személyből állott; 2 század képezett 1 osztályt, 3 osztály képezett 1 zászlóaljat, 3 zászlóalj képezett 1 ezredet (illetve az ezrednek közönséges századokból álló részét.) Huszárezred létszáma: kar 48 személy 20 ló 8 század 1744 személy 1368 ló összesen 1792 személy 1388 ló tehát 1 századhoz 218 személy és 171 ló tartozott; 2 század képezett 1 osztályt, 4 osztály képezett 1 ezredet.