Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

nemzetőreinek egyik százada (300 fő), Hodosányban pedig egy másik százada (300 fő), a Mura bal partján levő Murakeresztúr és Kollátszeg térségében a kapornaki járás nemzetőreinek két további százada (600 fő) őrködött. A Murának ugyancsak a bal partján az Alsólendvárói Letenyére vezető útra és egy elágazásra Dobri, Csernycfölde, Kerkaszentkirály és Felsőszemenyc községben a zalalövői járás 1200 nemzetőre figyelt. Nagykanizsán a következő csapattestek állomásoztak: a Wasa gyalogezred 1. és 2. zászlóalja (2232 fő), a szántói járási nemzetőrök (1200 fő), 300 szentgróti nemzetőr, az egerszegi járási nemzetőrök (600 fő), és az 1. honvédzászlóalj (kb. 1200 fő); volt továbbá Nagykanizsán egy 6 ágyúból álló ágyútelcp. A Nagykanizsától a Balaton felé vezető út mellett Marcaliban a Radetzky huszárezredhez tartozó 99 katona és a Kress könnyűlovassági ezred egyik százada (218 fő) tartózkodott. A Kapronca felől vezető út mentén, Iharosberényben 3200 Vas megyei nemzetőr, a Drávához közel, Babócsán Somogy megye nemzetőreinek 2500 főnyi csoportja, onnan út vezetett Istvándiba, ahol 2403, ugyancsak Somogy megyei nemzetőr állomásozott. Barcsnak a Kress könnyűlovassági ezred másik százada (218 fő), Lakócsa környékének pedig egy század somogyi nemzetőr (200-300 fő) volt az őre. A sztárai révtől vezető utat Sellyén és környékén, illetve Vajszlón 1400, Veszprém megyei nemzetőr tartotta szemmel. A vejti, valamint a páléi átkelőhelynek, továbbá a tőlük vezető utaknak és környéküknek (Gordisa, Matty, Szentmárton, Old, Torjánc, Kásád helységben) az őrzése a baranyai nemzetőrök egy részének (2450 fő) volt a feladata; a vejti révtől vezető útra ügyelt még Hiricsen 1700, Veszprém megyei nemzetőr is. A Dárdától Mohács felé vezető utat Laskafaluban, az attól délre a Siklósra tartó útelágazást Kácsfaluban, Bolmányon és Petárdán 2100 főnyi, az eszéki drávahíd felől vezető utat Dárda, Bellye és Kopács községben 1450 főnyi baranyai nemzetőrsereg figyelte. Baranyaváron, Mohácson, továbbá Pécsett állomásozott a Hardegg vasas ezred 1. százada és az Ernő gyalogezredből is egy század (186-186 fő), valamint a Gyulai gróf gyalogezred 3. zászlóalja (1116 fő). Pécsett szervezték a 8. honvédzászlóaljat, de annak az eddig vizsgált időszakban az őrvonalban nem volt szerepe. Az 1848 július közepe utáni napokban tehát a Dráva bal partján mintegy 23 000 nemzetőr, 1200 honvéd és valamivel több, mint 5200 sorkatona őrködött. A Dráva jobb partján, mégpedig Verőce megyében, illetve Eszék várában két osztály, a Sándor és a Zanini gyalogezred 1-1 osztálya (372-372 fő) állomásozott. Végül is megállapíthatjuk, hogy eredményes munka folyt a Dráva-vidék védelmének szervezése érdekében 1848 nyarán az első hetekben. Az őrvonal a honvédelmi miniszter június 22-i rendeletében közzétett irányelveknek megfelelően jött létre, és lényegében összefüggően húzódott végig a Drávának magyarországi szakaszán.