Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

rancsnokságon ítélőszéket állítsanak fel; ennek elnöke egy katonatiszt, ülnökei pedig felerészben nemzetőrök, felerészben sorkatonák lettek.

1

'

3 Az ítélőszék feladata volt a kiindított nemzetőrség körében előforduló súlyosabb fegyelmi vétségek esetében ítéletet hozni. Kisebb vétség előfordulása esetén a nemzetőrség rendszabályai maradtak mérvadóak.

154 Intézkedések Szlavónia védelmére A magyar kormányzatnak gondoskodnia kellett a Dráva jobb partján elterülő Szlavónia megfelelő védelméről is. A honvédelmi miniszter már június 25-én felhívta Csányi figyelmét Eszék védelmének fontosságára.

1

'' A megye alispánja is kért a megye védelmére hat század rendes katonaságot.

1

'

1

' Szemere belügyminiszter július 3-án utasította Csányit katonaság odaküldésére.'" Ezután vonult a Zanini gyalogezred első osztálya a kormánybiztos utasítása alapján Nagykanizsáról Eszékre, Verőcére pedig a Sándor gyalogezred második osztálya került.

108 Július 25-én pedig arra szólította fel Csányi Molnár őrnagyot, hogy a baranyai őrseregből annyi nemzetőrt, amennyit Jankovics főispán kíván, bocsásson rendelkezésére a Verőce megyei őrseregek erősítése céljából.

1

'" A honvédelmi minisztert viszont úgy tájékoztatta Csányi, hogy csak sorkatonaságot küld Verőce megyébe, mert a megye és Eszék város annyira veszélyeztetett helyen van, hogy ott a begyakorlatlan nemzetőrséget esetleges támadás elleni védekezésre nem lehet eredményesen felhasználni."'" Csányi valószínűleg arra gondolt, hogy a főispán a nemzetőröket csak végső szükségben fogja segítségül hívni, és abban az. esetben már azokat is lehet, sőt kell igénybe venni. Tüzérség az örvonalban A Dráva menti őrvonalat tüzérséggel is erősítették. Egy ágyútelcpet, amely hat ágyúból állott, Ottinger vezérőrnagy eredetileg Szederkényre kívánt helyezni, ahol egyébként is volt már egy ágyútelep. Csányinak azonban az volt a véleménye, hogy Nagykanizsára kell azt tenni, és ezzel a honvédelmi miniszter is egyetértett. Ezért a hat ágyú Nagykanizsára került."'

1 A tüzérségi erősítést szolgálta még, hogy Batthyány Kázmér baranyai főispán négy saját, régi ágyúját is rendelkezésre bocsátotta."'- A főispán golyókat és lőport is vett még, 800-nál több töltést készíttetett, a felszerelés szállítására rendelt két szekeret, a négy ágyú felszerelésére csaknem 4000 pengőforintot költött. Az ágyúk felszerelését egy Wernek nevű vadász, valamikor pattantyús tiszt irányította, és 35 siklósi nemzetőrt is betanított a tüzéri szolgálatra."'" Az egyik megyei nemzetőri őrnagy, Guttinger, azt javasolta Csányinak, hogy Wernek kapjon hadnagyi vagy főhadnagyi rangot és fizetést, a 25 siklósi nemzetőr pedig, mivel elvállalta, hogy a felváltás után is szolgálatban marad, kapjon kétszeres zsoldot. Azért, hogy az államnak ne kelljen kétszeresen zsoldot fizetnie, a július 17-i felváltáskor a siklósi nemzetőrök közül Guttinger őrnagy 35-tel kevesebbet rendelt szolgálatra, és javasolta Csányinak, hogy 70-nel kevesebbet rendeljenek ki, a kétszeres zsold fizetésével járó többletkiadás kárpótlására. Kért egyúttal pénzt Csányitól, hogy két mázsa lőport vásárolhasson, mert a tüzérségi gyakorlatokhoz, nevezetesen a céllövéshez sok lőport kellett felhasználni."'' Eszék várparancsnoka nagyon hiányolta a tüzérséget. A hiányt olaszok betaníttatásával igyekezett pótolni. Az ő alkalmazásukkal kapcsolatban azonban