Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

mási, az esztercgnyei, a bajcsai, a fityeházi és a kollátszegi nemzetőrök a kiállást egyenesen megtagadták.

139 Ugyanez történt Söjtőrön és Pusztamagyaródon is. A megindított nyomozás során kiderült, hogy két pusztaszentlászlói lakos, Dani Ádám és Fullér Máté lázította Söj tőrön és Pusztamagyaródon a falubelieket lakóhelyük elhagyása ellen. Az ügy annyira elfajult, hogy az egyik helység lakói seregcsen vonultak a másikba a kiállás ellen izgatni.

140 A pusztaszentlászlóiak Horváth Vilmos másodalispán előtt azzal indokolták tettüket, hogy mint iparos embereknek megélhetésüket mesterségük biztosítja, távozásuk esetén családjuk éhhalállal küzdene.

1/11 Szentgyörgyvölgyön Soós János és fia, Ferenc lázította a lakosokat, mivel a kiinduló nemzetőrök közé sorolták őket, s többen meg is tagadták az engedelmességet, az elöljárókat mocskos szavakkal illették, és tűzzel is fenyegették.

1

'- Zalakoppánynak a kiindulásra „megválasztott" 25 nemzetőre elkeseredésében fosztogatott a faluban és a környező szőlőhegyen.

1

''' A megyének ezekben a helyiségeiben tehát kiválasztás alapján jelölték a nemzetőröket a mobilizációra, és az érintettek bizonyára értesültek arról, hogy más helységek csak önkéntes jelentkezőket küldenek, ezért tiltakoztak „megválasztásuk" ellen. A mozgolódó parasztokat rögtönítélő bíróság elé állították. Ez két személyt, mint ártatlant szabadonbocsátott, 12 vádlottra pedig azért nem szabott ki halálbüntetést, bár Kóczán József közvádló hazaárulásnak minősítette mozgalmukat, mert csak egyikük volt, s ő is csupán kisebb vétség miatt korábban büntetve, különben feddhetetlen volt életük, és mentségükre szolgált az a körülmény is, hogy több bűntársukat a tárgyalásig még nem sikerült elfogni és a bíróság előtt velük szembesíteni. Az ügyet a megyei törvényhatóságnak adták át. Valószínű, hogy per lefolytatására az időközben megindult katonai események miatt nem került sor.

144 Ezek a jelenségek, amelyekkel szemben a megtorló intézkedéseket alkalmazták, annak az ellenállásnak képezték egy-egy példáját, amely a nemzetőrség mobilizációjával szemben, 1848 nyarán, minden lelkesedés ellenére megvolt a köznép körében. Természetes ellenállást válthatott ki az a körülmény is, hogy a nemzetőrség feletti, legfőbb intézkedési joggal a Dráva vidékén az a Csányi László rendelkezett, akit korábban a parasztmozgalmak elfojtására küldtek oda, s ellenállást váltott ki ennek nyomán, hogy Csányi mindenütt katonai erővel lépett fel a mozgolódó lakossággal szemben. A nemzetőrség kimozdításának kezdetekor sok zavart okozott, hogy a július 4-én megjelent miniszterelnöki rendelet nem határozta meg a szolgálat időtartamát, hanem csak azt írta elő, hogy a megyék a kiindított csapatokat időről időre más csapatokkal váltsák fel.

445 Az érintettek viszont több helyen is azt kívánták, hogy pontos tájékoztatást kapjanak szolgálatuk várható időtartamáról. És az egyes megyék a legkülönbözőbb szolgálati időt állapították meg: kettő, négy, de még nyolc hetet is, Vas megye bizottmánya pedig három hónapot.

1

''

0 A kiállítás idején uralkodó közhangulatról tájékoztatást nyújt az a levél, amelyet június 26-án a Festetics uradalom ügyvédje küldött az uradalom kormányszékéhez. Eszerint az ingerült köznép ragaszkodott ahhoz, hogy az uradalom tisztjei is, akik iránt egyébként igen nagyfokú ellenszenvvel viseltetett, vele együtt kiinduljanak. „Felsőbb rendeletek folytán a hont fenyegető veszélyek akadályozása tekintetéből a megyének (ti. Zalának) Dráva melléki széleire nemzetőröket kelletvén lerendclni, - írta az ügyvéd - tegnapi napon történt sorozás